Célpont a Hold: a közeljövő küldetései égi kísérőnkre

A japán SELENE-űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik.

Németország is tervez holdszondát, amelyet nem az Európai Űrügynökség égisze alatt, hanem önerőből akar elkészíteni. A Lunar Exploration Orbiter (LEO) két űreszközből álló rendszer, amelyek együttesen tanulmányozzák majd a Holdat. A főleg tudományos célú szondával kapcsolatos sajtóközleményekben gyakran jelenik meg a "Made in Germany" jelmondat, amely mutatja, hogy az ország technikai teljesítőképességét demonstráló kísérletnek is tekinthető az űreszköz.

A LEO összesen 12 műszerrel tanulmányozza majd kísérőnket. A program keretében 1 méteres felbontással, sztereófelvételekkel kívánják megörökíteni a Hold egész felszínét, a Mars Express-szonda HRSC kamerájához hasonló detektorral. A felvételekből globális domborzatmodell is készíthető a Holdról. Néhány szűkebb hullámsávban, az ultraibolya és az infravörös tartományban, 10 méteres felbontású térkép készül kísérőnkről, amely a felszín összetételéről árulkodik. A radarberendezéssel pedig közel 100 méteres mélységig tanulmányozható majd a regolit szerkezete. Az LRO a korábbi szondáknál sokkal pontosabban térképezi majd fel a hold gravitációs terét és a mágneses anomáliáit.

A tervek alapján a 2012 körül startoló LEO öt nap alatt jut el a Holdhoz. A nagyobb, kb. 500 kg-os egységet egy kisebb, 150 kg-os társ kíséri, az előzővel azonos pályán. A négyévesre tervezett küldetés során jó eséllyel sikerül majd a szonda üzemelése alatt keletkezett új krátereket is megfigyelni. A becsapódások felvillanásaira egy speciálisan erre a célra készített kamera külön figyelmet fordít.

Áttekintve a fenti programokat elmondhatjuk, hogy a következő évek során ugrásszerűen megnő majd a Hold kutatására indított szondák száma - amellyel kapcsolatban több szervezet is kifejezte már aggodalmát. Egyrészt a megfelelő kooperáció hiányát látják problémának: a néhány nemzetközi együttműködés ellenére is sok a felesleges átfedés a programok között. Emellett jelentősen megnő az emberkéz alkotta űreszközök jelenléte a Hold környezetében - a Föld körül jellemző űrszemét tehát itt is megjelenhet.