Először sikerült majmokat klónozni embrionális őssejtekért

Amerikai kutatóknak elsőként sikerült embrionális őssejtvonalakat előállítaniuk klónozott főemlősök embrióiból. Áttörő eredményük alapján ugyanez hamarosan emberi sejtekkel is megismételhető lesz. A korábbinál hatékonyabb technikával megnyílhat az út a sok betegség ellen a jövő csodafegyverének vélt terápiás klónozás felé, ami viszont heves vitákat és indulatokat kavar világszerte.

A terápiás klónozás lépései:

• a kezelni kívánt személy egyik testi sejtjének és egy kiüresített (azaz sejtmagjától, így genetikai anyagától megfosztott) petesejtnek az egyesítése, vagy csak a testi sejt magjának a kiüresített petesejtbe való bejuttatása (azaz a két sejtmag "kicserélése" - CNR, Cell Nuclear Replacement)
• az így létrehozott sejt tenyésztése, hólyagcsíra létrehozása (kb. 100 sejtből álló, 5-6 napos állapot)
• az embriócsomó sejtjeinek kinyerése a hólyagcsírából
• a kinyert sejtekből embrionális őssejtek tenyésztése

• az őssejt-tenyészet fejlődési irányának meghatározása az előállítani kívánt sejttípus(ok) létrehozása céljából;
• az így előállított sejtek visszajuttatása a kezelni kívánt személybe (sejtterápia).

Előnyök:

1. elvileg korlátlan és személyre szabott őssejtforrás;
2. nem lép fel kilökődési probléma, mivel a létrehozott sejtek genetikai anyaga az eredeti testi sejt genetikai anyagával egyezik meg.

Etikai problémák:

1. emberi lénynek tekinthető-e a hólyagcsíra?
2. az élet mesterséges létrehozása és korai állapotban történő elpusztítása indokolható-e gyógyászati céllal?

Szakmai kérdések:

1. mi történik a testi sejt és a kiüresített petesejt egyesítésekor molekuláris szinten, azaz hogyan fejlődik vissza a petesejt hatására a testi sejt őssejtté? (amennyiben ezt sikerül kideríteni, nincs szükség többé petesejtekre);
2. hogyan lehet megfelelő módon befolyásolni az őssejtek fejlődési irányát?

Terápiás klónozás - olvasóink szavazatainak eredménye

Olvasóinkat korábban arról kérdeztük, hogy véleményük szerint indokolt-e terápiás klónozási kísérleteket emberi embriókkal végezni. Az eredmény:

• Ilyen kísérletet semmiféle indokkal nem szabad végezni - 40,4%
• Ha beteg embereken segíthet, indokoltak ezek a kísérletek - 59,6%

Ez az eredmény néhány százalékban tér el a Scientific American hasonló szavazásától (45-55%).

Mikor kezdődik az emberi élet?

Nyilvánvaló, hogy Olvasóinkat is az a kulcskérdés osztotta meg, hogy mikor kezdődik az emberi élet. Ezt a vitát azonban a tudomány nem fogja eldönteni. Röviden: innentől ez filozófiai kérdés. Viszont ha a vita a kutatás elleni moratóriumot vagy tiltást eredményez, az ilyenfajta kutatásokon alapuló orvosi alkalmazások is késni fognak, és sok beteg számára elvész ez az utolsó lehetőség is a gyógyulásra.

Világszerte több mint 70 tudományos akadémia támogatja, hogy kísérleteket lehessen végezni a terápiás klónozás területén. Európában jelenleg csak Nagy-Britanniában és Belgiumban engedélyezett az emberi embriók eleve kutatási céllal történő létrehozása (mesterséges megtermékenyítés vagy sejtmagátültetéses klónozás útján), erre azonban 2007-től sem vehető igénybe EU-s pénz. Az Egyesült Államok kormánya semmiféle klónozást nem engedélyez a szövetségi kutatóhelyeken, azaz a gyógyászati célú kísérleteket sem. Ázsia több országa sokkal liberálisabb e tekintetben.

Összegezve: az embrionális őssejtekkel zajló kísérletek nagy reményekkel kecsegtetnek, de a létrehozásukat övező etikai problémák nem csupán a nagyközönséget, de a szakembereket is megosztják. Részben ezért fordult a kutatók érdeklődése a szöveti típusú őssejtek felé, amelyek képességei jóval meghaladják a várakozásokat. Ezekkel az őssejtekkel már a klinikai próbák is megkezdődtek. A köldökzsinórvérben is nagy számban vannak olyan őssejtek, amelyek használhatók lesznek ezekben a terápiás eljárásokban.