Agykutatás a 21. században - Freund Tamás lett az év ismeretterjesztő tudósa

Ma veszi át Freund Tamás agykutató a Tudományos Újságírók Klubja által odaítélt, Az év ismeretterjesztő tudósa díjat a Magyar Tudományos Akadémián. A Széchenyi- és Bolyai-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete igazgatója többek között arról beszélt az [origo]-nak, hogy napjainkra mennyire került kézzelfogható közelségbe az agykutatás eredményeinek hasznosítása.

A Freund Tamás által is említett egyik tanulmány (Cost of Disorders of Brain in Europe, European Journal of Neurology) célja az volt, hogy megbecsülje az agy- és elmebetegségek éves költségeit Európában. 28 ország (az EU-tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc) gazdasági és egészségügyi adatait gondosan átvizsgálva a következő riasztó megállapítások születtek.

A 2004-ben 466 millió fős európai populációból megközelítőleg 127 millió ember, vagyis a lakosság 27%-a szenvedett valamilyen agybetegségben. Az ebből származó teljes éves költség 386 milliárd euróra rúgott, amely három részösszegből tevődött össze. Egyrészt 135 milliárd euróra tehetők a közvetlen orvosi kiadások, úgymint a kórházi tartózkodás, a járóbeteg-ellátás és a gyógyszerek költségei. Másrészt 179 milliárd euró közvetett terhet okozott a betegségekből eredő munkaképesség-csökkenés, a munkából való kiesés vagy a korai nyugdíjazás. Harmadrészt 72 milliárd euró járulékos kiadás adódott a szociális ellátásból, az otthoni betegápolásból. 2004-ben az agy- és elmebetegségek egy európai lakosra jutó költsége 829 euró volt.

A Freund Tamás által említett másik tanulmány (Consensus document on European brain research) alapján a következő listában a 12 leggyakoribb agybetegséget soroltuk fel. A betegségek megnevezése után zárójelben feltüntettük, hogy megközelítőleg hány európai ember szenved az adott betegségben, és ez mekkora éves összköltséggel terheli az európai büdzsét.

Hangulatbetegségek [21 millió ember, 106 milliárd euró]
Öt-tíz százalék az esély arra, hogy az ember az élete során valamilyen kedélybetegséggel szembesül. A leggyakoribb fajtája az unipoláris, a legsúlyosabb a bipoláris (mániákus) depresszió, amelynek szélsőséges hangulatingadozással járó tünetei vannak. A depresszió kétszer-háromszor gyakoribb nőknél, mint férfiaknál. Első tünetei korán, általában már 25-30 éves kor között jelentkeznek. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra a világ lakosságát veszélyeztető legsúlyosabb betegségek egyike, a munkaképesség romlásának vezető oka lesz.

Szorongás [41 millió ember, 41 milliárd euró]
A legújabb adatok szerint az emberek több mint 40%-a tapasztal valamilyen szorongásos tünetet az élete során. A szorongásos betegségek korai életszakaszban kezdődnek, átlagosan 15 éves kor körül. Sok fajtájuk van: a pánikbetegségtől a különböző típusú fóbiákon és a kényszerbetegségeken át a poszttraumás stressz-zavarokig bármi előfordulhat.

Függőség [9 millió ember, 57 milliárd euró]
Európában a lakosság 3,7%-a szenved alkohol-, 10%-a nikotin- és 0,6%-a valamilyen tiltott drog okozta függőségben. Az alkohol- és a nikotinfüggőség sokszor együtt jár, és számos szervi baj forrása lehet. A drogfüggőséghez szintén nagy eséllyel kapcsolódik más betegség, például HIV-fertőzés. A függőség okozta megbetegedések gyógyítása mellett többletterhet ró a társadalomra az ezekkel gyakorta karöltve járó bűnözés is.

Agytumor [135 000 ember, 4,6 milliárd euró]
Az agyban gyakoribbak az áttéti, másodlagos tumorok, amelyek a más szervekben képződött rosszindulatú daganatból a vér segítségével az agyba jutó daganatsejtek szaporodása révén alakulnak ki. Ezek minden esetben rosszindulatúak, míg az úgynevezett elsődleges agydaganatok, amelyek az agyállomány sejtes elemeiből erednek, egyaránt lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. Európában évente 30 000 új agytörzsi tumormegbetegedést regisztrálnak, de a gerincvelő és burkainak daganatait is figyelembe véve már 54 000 beteggel kell számolni.

Elmezavar [5 millió ember, 55 milliárd euró]
A leggyakoribb fajtája az Alzheimer-kór, amikor az agy leépülése memória- és magatartászavarokhoz, valamint személyiségváltozáshoz vezet. A felmérések szerint a 65 év fölötti emberek 6-7% -a szenved ebben a betegségben. Amint a betegség előrehalad, a páciens egyre inkább külső segítségre szorul, és a hosszú ideig tartó kezelés nagy terhet ró a társadalomra.

Epilepszia [3 millió ember, 15,5 milliárd euró]
A WHO szerint a világ lakosságának 0,7-1%-a epilepsziás. 100 000 emberből évente 30-50 új beteget regisztrálnak, akik főként a gyerekek és az idősek közül kerülnek ki. A betegség bizonyos fajtáinak hátterében agysérülés, agykárosodás vagy fejlődési rendellenesség állhat, míg máskor korántsem nyilvánvaló az ok.

Fejfájás [41 millió ember, 27 milliárd euró]
Több mint 100 különböző típusú fejfájás gyötörheti az embereket. Európa felnőtt lakosságának 10%-a szenved migréntől és 75%-a úgynevezett tenziós fejfájástól. A fejfájás életminőségre gyakorolt hatása számos más betegségnél rosszabb. Rontja az emberek munkaképességét, a munkából való távolmaradások 20%-át fejfájás okozza. Nőknél gyakrabban fordul elő, mit férfiaknál.

Szklerózis multiplex [380 000 ember, 9 milliárd euró]
A szklerózis multiplex az idegrendszer idült, gyulladásos betegsége, amelyben időnként javulhat a beteg állapota, ám ezt visszaesések követik, s emiatt fokozatosan romlik az életminősége. Leggyakrabban 20 és 40 éves kor között kezdődik. Ez a gyógyíthatatlan betegség különböző gyakoriságú az egyes országokban, de az északi tájakon sűrűbben fordul elő. Európában átlagosan 50-200 beteg jut 100 000 emberre.

Parkinson-kór [1,2 millió ember, 11 milliárd euró]
A Parkinson-kór az idegrendszer ismeretlen eredetű, lassan előrehaladó, az idegsejtek elfajulásával járó degeneratív megbetegedése. Jellegzetes mozgásproblémákkal jár: nyugalmi remegést, izommerevséget és a mozgás lelassulását okozza. Öregedő társadalmunkban megjelenése egyre nagyobb méretű lehet.

Skizofrénia [3,7 millió ember, 35 milliárd euró]
Megközelítőleg a lakosság 1%-át érinti a világon. A betegség során a gondolkodás folyamata sérül. Tünetei nagyon változatosak: hallucináció, téveszmék, észlelési zavarok, érzelmi tompultság, furcsa grimaszok. Bár nem túl gyakori betegség, költségei nagyon magasak.

Sztrók (stroke, "agyvérzés") [1 millió ember, 22 milliárd euró]
Az elmúlt évek adatai szerint az agyi vérkeringési zavarból eredő betegségek a fejlett országokban a harmadik leggyakoribb halálokot jelentik, emellett a rokkantság legfőbb előidézői közé tartoznak. Költségei nagymértékben függnek a betegség típusától, lefolyásától.

Traumák [700 000 ember, 3 milliárd euró]
A traumás agysérülések ideiglenesen vagy maradandóan meggyengítik a kognitív képességeket, és/vagy fizikai funkciók elvesztését okozzák. A sérülések gyakran közlekedési balesetek miatt következnek be, és a fiatalokat érintik nagy számban. A WHO felmérése szerint olyan nagy a jelentősége, hogy a világon 2020-ra a harmadik legnagyobb problémát fogja jelenteni az ún. iszkémiás szívbetegség és az unipoláris depresszió mögött.