Kutatóreaktorok
A világon mintegy 100 kutatóreaktor működik erősen dúsított (HEU) uránnal. Az atomfegyver-alapanyagként használható urán dúsítási foka meghaladja a 90%-ot, de a 20%-nál magasabb fokú dúsítású anyagokat atomfegyverekben "közvetlenül felhasználhatónak", ezért veszélyesnek tekintik. 20% alatti dúsításnál már nem építhető ésszerű méretű bomba; amerikai szerzők szerint 20%-os dúsításnál 400 kg körül van a kritikus tömeg (93%-os dúsításnál 22 kg is elegendő.)
A 2004-ben indított "Kezdeményezés a globális fenyegetés csökkentéséért" az USA által finanszírozott, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) technikai segítségével zajló program, amelynek keretében erősen dúsított fűtőanyagot vittek vissza Oroszországba Szerbiából, Romániából, Bulgáriából, Líbiából, Lettországból, Lengyelországból, Üzbegisztánból és Csehországból. A 2010-ben záruló program keretében Budapestről, Csillebércről is elviszik a KFKI kutatóreaktorának kiégett fűtőelemeit, a reaktor alacsonyabb dúsítású üzemanyagra áll át.
Az Egyesült Államok eredetileg a világszerte amerikai fűtőelemeket használó kutatóreaktorok üzemanyagának begyűjtésére indított programot 1996-ban. Az amerikai polgári kutatóreaktorokat 2014-ig állítják át alacsonyabb dúsítású üzemanyagra, az összes amerikai eredetű üzemanyag bevonását 2019-ig fejezik be. A NAÜ szakértőjének becslése szerint a kutatóreaktorok 85%-a megérett a bezárásra.
Erősen dúsított uránnal üzemelnek a molibdén-99 izotópot előállító atomreaktorok is. A technécium-99-re bomló radioizotóppal évente több mint 20 millió orvosi diagnosztikai vizsgálatot végeznek. A világtermelés nagy részét 4 cég állítja elő. Friss kutatási eredmények szerint azonban kis dúsítású uránnal is előállítható ez az izotóp, így itt is lehetséges a váltás.
Atomtengeralattjárók
A Szovjetunióban, majd Oroszországban az 1955-1996. években 247 atomtengeralattjárót építettek, ezek kétharmada a Kola-félszigeten állomásozó Északi Flottához tartozott. A Kola-félsziget kikötőiben, szárazdokkjaiban mostanra mintegy száz inaktív tengeralattjáró gyűlt össze. Műszaki állapotuk évről évre romlik. Becslések szerint egyetlen tengeralattjáró szétszerelésének költsége 6-10 millió USD.
Az Északi Flottánál legkevesebb 20 ezer m3 szilárd és 7 ezer m3 folyékony radioaktív hulladékot is tárolnak. A hidegháború éveiben néhány reaktort a tengerbe süllyesztettek. Az Egyesült Államokkal együttműködve 19 tengeralattjárót szereltek le a kockázatcsökkentési együttműködés keretében. A sarkvidéki katonai környezetvédelmi együttműködés keretében Oroszország az USA-val és Norvégiával működik együtt a radioaktív hulladékok elhelyezésében.
Atomtengeralattjáró a felszínen egy 2004-es francia-orosz közös hadgyakorlaton
A kivont orosz tengeralattjárók atomreaktorainak leszerelésében Kanada és az Egyesült Királyság is részt vesz a G8 országok új partnerségi programja keretében. Murmanszk és Arhangelszk kikötői közelében akarják felszámolni a nukleáris "örökséget". A programot finanszírozó alapot az EBRD Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank menedzseli, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, az Európai Bizottság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Kanada, Németország, Norvégia, Oroszország, Svédország befizetéseiből.
A hadrendből kivont orosz tengeralattjárók katonai bázisokon vannak. Feltételezhető, hogy kellő védelmük biztosított, az erősen dúsított uránhoz nem tudnak hozzáférni terroristák. A szárazföldi és tengeri környezet szennyeződése viszont a lassú leszerelés miatt még hosszú ideig reális veszély.