Stephen Hawking ma esti előadása élőben látható az interneten

És ekkor végre begördült lassan, de biztosan maga Prof. Hawking, tapsvihar közepette. Elegáns szürke zakójában igazán jól festett, a tolószék és egyebek ellenére. Általános vidámságot keltett első mondata: Can you hear me? (Hallotok engem?) Ezzel kezdetét vette egy roppant érdekes előadás.

A fenti részlet egy 1998-as Stephen Hawking-előadás élménybeszámolójából származik, amelyet egy Cambridge-ben tanuló magyar diáknak volt szerencséje megtekinteni (a teljes szöveget korábbi cikkünkben olvashatja).

Bár a patinás Cambridge Egyetem Fizika Társulatának nagy előadótermében akkor egy tűt sem lehetett leejteni, 2008. április 21-én (hétfőn), hazai idő szerint 21.00 órakor nagyságrendekkel több emberhez beszélhet minden idők egyik legnagyobb kozmológusa. A George Washington Egyetemen zajló előadást a NASA TV élőben közvetíti.

Az egyik legnagyobb élő tudósként tisztelt Hawking professzor ugyanis a NASA alapításának 50. évfordulója alkalmából zajló előadássorozat egyik "sztárjaként" lép fel. Az előadások során a világűr megismerésében kiemelkedő teljesítményt nyújtott személyiségek véleményén keresztül szeretnék bemutatni, hogy mit adott az űrkutatás az emberiségnek. (Az első két előadást Michael Griffin, a NASA főigazgatója, valamint Eric Schmidt, a Google vezetője tartotta.)

A Cambridge Egyetemen kutató Hawking professzor az előadáscím alapján - Miért kell az űrbe mennünk? - feltehetően részletesen kifejti azon véleményét, mely szerint az emberiségnek meg kell hódítania a kozmoszt saját túlélése érdekében. Néhány éve megjelent, nagy visszhangot kiváltott könyvében (A világegyetem dióhéjban) aggodalommal írt arról, hogy az emberiség kipusztulhat egy maga teremtette vírus elszabadulása következtében, ezért távoli, űrbeli kolóniákra kellene áttelepülni.

Űrgyarmatosítás vagy halál? - teszi fel a kérdést Hawking, aki szerint az emberiség túlélését most már nem a fizika, hanem a biológia felfedezései fenyegetik. A nukleáris fegyverek gyártásához óriás berendezések szükségesek, genetikai átalakításokat viszont egy kis laboratóriumban is végre lehet hajtani. A pusztító vírus véletlenül is létrejöhet, nem kell hozzá gonosz szándék. Ugyanakkor a genetika ígéri a megmenekülést is - mondja Hawking, aki abban bízik, hogy át lehet majd úgy alakítani az ember genetikai állományát, hogy képes legyen nagyon hosszú, akár évszázados-évezredes űrutazásokat is túlélni. Így ezer éven belül több helyre, más csillagok közelébe is átköltözhetne a földi élet, és még nagy veszélyek közepette is megnő az esélye annak, hogy valamelyik közösség mindent túlél.

Gyógyíthatatlan betegség

Az 1942-ben született Hawkingot a laikus nagyközönség is jól ismeri. Tudományos témái (általános relativitáselmélet, fekete lyukak, ősrobbanás, a Világegyetem története) érdeklik az embereket, és ő maga is sokat tett ezen érdeklődés kielégítéséért. Az idő rövid története című könyve minden bestseller-rekordot megdöntött, magyar kiadása is nagy siker volt. Mindössze 32 éves volt, amikor a brit tudományos akadémia, a Royal Society tagjává választotta, 1977-től egyetemi professzor Cambridge-ben. 1979 óta a matematika Lucas-professzora, ezt a posztot töltötte be valaha Isaac Newton is.

Hawking még egyetemista volt Oxfordban, amikor nem sokkal 21. születésnapja után kiderült, hogy egy különleges, gyógyíthatatlan degeneratív idegrendszeri elváltozásban (amyotrophiás laterosclerosis, Lou Gehrig-kór) szenved. Önvallomása szerint korábban unta az életet, de ahogy tudomást szerzett betegségéről, élvezetet talált abban, hogy él. Megnősült, három gyermeke született. 32 éves koráig képes volt önállóan étkezni, segítség nélkül lefeküdni, felkelni.

Ezután először náluk lakó egyetemi tanítványai, majd 1980-tól reggel és este néhány óráig hivatásos ápolónő volt segítségére. 1985-ben tüdőgyulladást kapott, és gégemetszést hajtottak végre rajta. Ettől kezdve 24 órás segítségre, gondozásra szorult. Beszéde már a gégemetszés előtt is nehezen volt érthető, tagolatlanul beszélt, mint a részegek. Csak néhány ember volt képes megérteni, ők tolmácsolták Hawking szavait. Így diktálta le tudományos dolgozatait, és tolmáccsal tartotta meg egyetemi óráit. A gégemetszés után többé már nem tudott beszélni.

Hawking súlytalanságban

A világ egyik legnagyobb élő tudósaként tisztelt Hawking legutóbb azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy súlytalansági repülésen vett részt. "Egész életemben a gravitációt és a fekete lyukakat tanulmányoztam, és most izgatottan várom, hogy első kézből szerezzek tapasztalatot a súlytalanságról" - mondta a repülés előtt. A zuhanórepülés tízezer méter magasan kezdődött egy speciálisan átépített Boeing 727-200-as fedélzetén, 45 fokos szögben. Hawkingnak 30 másodpercig sikerült a súlytalanságot átélnie: kiemelkedett a tolószékből és lebegett. A pilóták nyolcszor ismételték meg a zuhanást, így a fizikus összesen 4 percet tölthetett súlytalanságban.

Speciális előadások

A beszédképesség elvesztése után először rendkívül nehézkes és lassú volt számára a kommunikáció, a kapcsolattartás. Az ábécé betűit tartalmazó kártyát tartottak szemei elé, segítője sorban rámutatott a betűkre, Hawking pedig szemöldökének felhúzásával jelezte, ha a kívánt betűhöz értek. Ezután Kaliforniából kapott egy olyan szoftvert, amely szavakat kínált fel a képernyőn, így már betűk helyett szavakból válogathatott. A válogatáshoz egy kapcsolót kellett kézzel működtetni, később megoldották a kapcsoló fej- vagy szemmozgással való működtetését is.

A számítógépben tárolt szövegfogalmazványt egy beszédszintetizátor formálta hallható mondatokká. A következő lépésben a számítógépet és a szintetizátort beépítették Hawking tolószékébe. Ezzel a rendszerrel körülbelül percenként 15 szó sebességgel tud fogalmazni. Több könyvet és tudományos dolgozatok sorát írta meg ily módon, sőt rendszeresen tart tudományos és ismeretterjesztő előadásokat is. Hawking döntőnek tartja a beszédszintetizátor működését, az nem is hat automatának, hiszen a hangszínt is képes változtatni. Angol létére viszont fájlalja, hogy a gép amerikai akcentussal beszél.

Stephen Hawking egyik korábbi előadása a Cambridge Egyetemen - részlet Radnai Zoltán akkori cambridge-i diák élménybeszámolójából

...Eleinte szokatlan volt, hogy néhány másodpercnyi (néha tizet is elérő) hosszúságú szüneteket tartott Prof. Hawking minden mondata között, hiszen ennél gyorsabban képtelen lenne beszélni; ám mint kiderült, ezek a szünetek inkább hatásosak voltak, mint zavaróak, hiszen ez alatt volt időm, hogy megemésszem az elhangzottakat, illetve megszemléljem a vetítőn levő képet vagy Prof. Hawkingot magát. Mint kiderült, Prof. Hawking roppant szellemes és vidám személy, a közönség a komoly fizikai tartalom ellenére gyakran tört ki nevetésben. Az előadás egyszerű, de jól szerkesztett és könnyen érthető, tehát hasznos ábrákkal volt dúsítva. Általános vidámságot keltett az ábrák gyerekes, rajzfilmszerű jellege, ám azok annál hatásosabbak voltak. Végül is Prof. Hawking maga nem nagyon képes ábrák szerkesztésére, mint később kiderült, és elég nehéz lenne egy komplikáltabb ábrát másnak elmagyarázva megszerkeszteni. Most pedig következzék az előadás összefoglalója.