A Dictyostelium nevű amőba baktériumokkal táplálkozik. Zsákmányát a mikrobák által kibocsátott szaganyagok révén találja meg. Amint baktériumot érzékel, az amőba "molekuláris motort" állít össze szervezetének irányító peremén. E motor "begyújtásához" jelek egymást követő sorát indítja el az úgynevezett Ras-fehérje aktív változata. Eddig azonban ismeretlen volt, mi vezérli magát a fehérjét.
Az egyetem kutatói - Richard Firtel biológus és fiatal munkatársai, Seng Csang és Pascale Charest - hét számításba jövő fehérjét vizsgált meg úgy, hogy blokkolták a génjeik működését. Az egyik protein, az NF1 jelű kritikusnak bizonyult a kémiai navigáció szempontjából. Ez a fehérje az emberben is előfordul.
Az NF1 ugyanis kikapcsolja a Ras fehérjét. Azok a mutáns amőbák, amelyekből hiányzik ez a kapcsoló, minden irányba állábakat növesztenek és céltalanul mászkálnak, mivel a Ras-protein véletlenszerű helyeken kapcsol be és ki a felszínükön. "A Ras fehérjét irányítani kell ahhoz, hogy a sejt a megfelelő irányba induljon el" - mondta Firtel.
Az NF1 működő változatával rendelkező, normális amőbák - a mutánsokkal ellentétben - egyetlen irányba nyúlnak meg, és egyenesen arra indulnak, ahol a legnagyobb a bakteriális vegyületek koncentrációja, számol be eredményeiről a csoport.
A rendszer biokémiai összetevői megegyeznek a gerincesekben található ún. neutrofil granulocitáknak nevezett immunsejtekéivel (ezek pusztítják el a behatoló baktériumokat), ami arra utal, hogy az NF1-kapcsoló lehet a kulcsa sokféle sejttípus navigációjának, állítja Firtel. "A folyamat és a válaszok nagyon hasonlók, és ugyanilyen hasonlók a molekulák is."