A tiszavirágtól az elefántig - az állatvilág korfája

Az állatvilág rendszertani csoportjain belül a nagyobb termetű fajok tovább élnek, a többség várható élettartama azonban meglehetősen szűkre szabott. A kérészéletűek néhány órás földi életétől a matuzsálem korú óriás teknősig - az állatok demográfiája.

Életkor tekintetében - elsősorban a gyűrűzéseknek köszönhetően - a madarakról van a legtöbb információnk. Az apró termetű fajok átlagéletkora náluk is sokkal rövidebb, mint termetesebb társaiké. A közismert széncinege hímjei például átlagosan 1,75, míg a tojók 1,68 évig élnek, de a szerencsés "matuzsálemek" megérhetik a tíz-tizenegy esztendőt is. A legöregebb gyűrűs széncinege 15,5 éves volt. Hasonló a helyzet a kék cinegénél is; a legidősebb ismert gyűrűs példánya tizenkét évet és négy hónapot élt. Átlagosan csak nagyon rövid ideig, két-három évig élnek a mezei pacsirták; a legidősebb megjelölt példány nem egészen kilencéves korában pusztult el.

A füstifecskéknél Franciaországban a kelést követő első évben több mint 80 százalékos pusztulást tapasztaltak, ennek megfelelően az átlagéletkoruk rendkívül rövid, de kivételesen tizenegy-tizenkét évet megért példányokat is találtak.

A békákhoz hasonlóan a kalitkában vagy volierben tartott és szakszerűen gondozott madarak is jóval hosszabb életkorra számíthatnak. Például a fülemüle átlagéletkora a szabadban mindössze egy év, kalitkában azonban a tizenöt-húsz év sem számít ritkaságnak, de vannak adatok huszonöt-huszonhét évet megért fülemülékről is.

A barátposzáták a szabadban átlagosan 1,8 évig élnek, a legöregebb gyűrűzött példány nyolcéves és öt hónapos volt. Ezzel szemben kalitkában a barátkák tizenöt-húsz, de akár huszonnégy évet is megérhetnek. A szabadban is hosszabb kort érhetnek el a nagyobb testű fajok.

A dankasirályoknál például harmincévesnél idősebb gyűrűs madárról is tudunk. A cinegékhez, poszátákhoz stb. képest kevés szirti sast jelölnek, a szabadban eddig egy tizenöt éves madár tartja a rekordot, de állatkertekből negyvenhat és ötvenhét éves egyedeiről is tudunk. Emlősökkel kapcsolatban Van den Brink közöl számszerű adatokat a fajok természetes körülmények között elérhető maximális életkoráról. Íme közülük néhány:

Faj	Életkor (években)	Faj	Életkor (években)
Törpecickány	1,5	Közönséges denevér	10
Erdei cickány	1,5	Hörcsög	10
Mezei pocok	2-3	Róka	10-12
Törpeegér	2-4	Farkas	14-16
Vakond	3-4	Őz	15
Keleti sün	8-10	Gímszarvas	15-20
Mókus	8-10	Barna medve	30-35
		Kék bálna	35-40

Mint látjuk, ez esetben nem mindig érvényesül a nagyobb test = hosszabb élet szabály, hiszen az adatok inkább a ragadozók viszonylag hosszabb életére utalnak. A kis termetű fajok, legyenek madarak vagy emlősök, viszonylag rövid életüket nagyobb szaporaságukkal ellensúlyozzák. Az átlagosan 5 gramm testtömegű törpecickány évente két-négy alkalommal ellik, és egyszerre négy-nyolc kölyke van. Ugyanakkor a négy-öt tonnányi afrikai elefántnak általában csupán négyévente van egyetlen borja, viszont hatvan-hetven, kivételesen akár százhúsz évig is élhet.

A mezei pocok nem él évekig, de rendkívül szapora

A mezei pocok a fiatalkori pusztulást is beszámítva átlagosan az egy évet sem éri meg, viszont hihetetlenül szapora. A nőstények évente három-hat alkalommal ellenek, és egyszerre akár tizenkét kölykük is lehet. A kicsinyek rendkívül gyorsan fejlődnek: a nőstények kéthetesen már szaporodóképesek. Ezen alapszik a mezei pocok ismert, három-négy évenként előforduló túlszaporodása (gradációja), amikor is a lucernatarlók és legelők szinte mozognak a rengeteg ide-oda szaladgáló kis rágcsálótól.

A vörösbegy évente kétszer költ, és egyszerre öt-hét fiókát nevel. A szabadban elért átlagéletkora legfeljebb másfél év. Angliában végzett vizsgálatok szerint hatszázhat megjelölt példány közül három-négy év múlva már csak hetvenkét, öt év után pedig csupán hét példány élt.

Nagyon rövid életűek Európa legkisebb madarai, a királykák is. A sárgafejű királyka a szabadban átlagosan legfeljebb egy évig, de legfeljebb 3,7 évig él. Volierben tartott példányoknál ezzel szemben hímek esetében 10,7 és 10,2, míg egy tojónál 9,8 évet mértek, de hét-nyolc esztendő után ezeknél a madaraknál már öregedésre utaló tüneteket, például vedléskimaradást és mozgási nehézségeket észleltek.

Fogságban 50 évig is elél

A siketfajd kakasának testtömege meghaladhatja a hat kilogrammot. A szabadból kilenc-, tizenegy és tizenkét éves, míg állatkertekből több tizennyolc évnél idősebb példány ismeretes.

A túzok, a magyar strucc esetében - kellő számú gyűrűzési adat híján - sem az átlagéletkor, sem a leghosszabb életkor nem ismert a szabadban élő madaraknál. Az állatkerti példányok 28,5, illetve ötven évig éltek.

Schmidt Egon

A szerző írásai megtalálhatók a TermészetBÚVÁR minden számának Útravaló rovatában, valamint A természet fortélyai sorozat köteteiben (Perzselő napsütésben, Sokszólamú újjászületés).