Az Erő már működik, de lézerkard még nincs - fantasztikus tudomány 2008-ban

A 2008-as év is bizonyította, hogy az igazi tudományos eredmények izgalmasabbak a legjobb sci-fi-kütyüknél is. Elkészült a világ legerősebb anyaga, az önmagát építő áramkör és az emlékező ellenállás, és nagy lépést tettek a láthatatlanná tévő varázsköpenyhez. A sztár persze a nagy hadronütköztető volt, amely sajnos mindjárt le is állt, de a világ legerősebb számítógépes hálózata már ott várakozik mögötte. S bár a gondolattal való mozgatás már megy, a lézerkardot idén is hiányoltuk.

GRID: gigakapacitású számítógéphálózat

Ajánlat: Ma indul a világ legnagyobb kapacitású számítógéphálózata

Október 3-án mutatták be a CERN-ben a nagyközönségnek a nagy hadronütköztető irtózatos adattömegének feldolgozására szolgáló grandiózus számítógépes infrastruktúrát, az eddigi legnagyobb gridet. A grid lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy számítógépes erőforrásokat érjen el az interneten keresztül legalább olyan könnyen és egyszerűen, ahogy az elektromos hálózatot elérjük egy fali konnektorból. Az elmúlt bő évtizedben számos kisebb-nagyobb gridet építettek már ki a világon. A CERN fejlesztése annyiban lép túl ezeken, hogy globálisan valósul meg a számítógépek összekapcsolása.

Kvantumkriptográfia

Ajánlat: A világ első feltörhetetlen számítógéphálózata kvantumtitkosítással

Szintén idén ősszel, Ausztriában egy nemzetközi konferenciához kapcsolódva bemutatták a világ első olyan számítógéphálózatát, amelyet feltörhetetlen kvantumtitkosítás véd. A hálózat hat helyszínt köt össze Bécsben, illetve Sankt Pöltenben. Az összeköttetést mintegy 200 kilométer optikai kábellel oldották meg. A kvantumkriptográfia alapja egy kvantumfizikai jelenség: kvantuminformációt csak az információ megzavarásával lehet megmérni.

A ma legkorszerűbb és gyakorlatilag feltörhetetlen "hagyományos" titkosítási módszereknél más kulcsot használnak a titkosításhoz és mást a megfejtéshez. A kódolt üzenet lényegében az eredeti üzenet és a kulcs szorzata; a feltöréshez meg kell találni a szorzat tényezőit, a prímszámokat. A módszer hatékonysága abban rejlik, hogy a nagy számok szorzataként előálló, tizedesrendszerben is akár több száz számjegyből álló nagy számokról nehezen állapítható meg, hogy valójában szorzatok-e, és milyen számok szorzataként állították elő őket.

A kvantumkriptográfia egyelőre csak a problémakör egyetlen elemére kínál minden eddiginél tökéletesebb megoldást: a kulcs továbbítására. Nem zárja ki a kulcs illetéktelen kezekbe kerülését, viszont abszolút biztosan jelzi, ha a kulcsot útközben, továbbítás közben valaki megnézte, elolvasta.

Önmagát építő áramkör

Ajánlat: Önmagát építő áramkört hoztak létre

A mai integrált áramköri technika elérkezett határaihoz: már néhányszor tíz nanométeres méretekben alakítják ki a chipek rajzolatát. A laboratóriumokban új utakat, új megoldásokat keresnek méretük további csökkentésére. Ebben jelent előrelépést, hogy szerves molekulák segítségével önmagát építő áramkört hoztak létre holland kutatók. Eredményeiket a Nature októberi számában ismertették.

Az új megoldás természetesen még nem elégít ki minden igényt: az elektronok mobilitása nem elég gyors a rendszerben, ezért az így készített tranzisztorokból egyelőre csak nagyon lassú számítógépet lehetne építeni. Máris látnak azonban lehetőséget gyakorlati alkalmazásra. A molekulákból épült híd nagyon vékony, rendkívül érzékeny arra, ha valamilyen részecske halad át rajta, ezért felhasználható lehet a levegőben fellelhető kórokozók vagy veszélyes kémiai anyagok kimutatására. Az egyszerű önépítő áramkör megvalósítása fontos lépés ugyanakkor egy távlati cél, az önmagát felépítő, megszervező számítógép létrehozásához.

Memrisztor

Ajánlat: Áttörés lehet az elektronikában az emlékező ellenállás

Érdemes lesz egy új szót megtanulnunk: ez a memrisztor (angolul memristor). Két szó összevonásából származik: memory (memória) és resistor (ellenállás), vagyis a memrisztor "emlékező ellenállás". Létezését már 1971-ben, elméleti számítások alapján feltételezték, megvalósítani csak idén tavasszal sikerült, a nanotechnológia bevetésével.

A memrisztor lényegében egy memóriával bíró ellenállás. Tényleges ellenállása attól függ, mekkora feszültséget adnak rá, és az is számít, hogy mennyi ideig volt feszültség alatt. Ha az áramkört (például egy számítógép áramkörét) kikapcsolják, akkor a memrisztor megőrzi az emlékezetében, hogy mi történt vele a kikapcsolás előtt. Visszakapcsolva felveszi a kikapcsolás előtti állapotát, így a számítógép időveszteség nélkül kapcsolható ki és be. A memrisztor mindenhol alkalmazásra találhat, ahol olyan memóriára van szükség, amely kikapcsoláskor sem veszti el tartalmát, így az információtudományi alkalmazások mellett egy sokkal merészebb lehetőséget is felmerült: a memrisztorokat DNS-sel kombinálva a gondolkodást szimuláló hálózatokat lehetne létrehozni.

Ráadás: Einstein és Szilárd hűtőgépe

Forrás: [origo]

Albert Einstein és Szilárd Leó nyolcvan évvel ezelőtt kidolgozott hűtőgépének korszerűsítésére készülnek az Oxfordi Egyetem kutatói. Az elektromosságot nem igénylő, mozgó alkatrész nélküli hűtőgép annak idején nem terjedt el, a sokkal hatékonyabb kompresszoros gépek hamarosan kiszorították. Az oxfordi villamosmérnökök egy sor gázt fognak kipróbálni, és arra számítanak, hogy alkalmas keverékkel megnégyszerezhetik a hatásfokot. A szükséges hőt persze nem gázlánggal, hanem napenergiával fogják biztosítani. Dolgoznak a mágneses teres, fémötvözetes megoldás továbbfejlesztésén is, itt új ötvözeteket próbálnak ki. A fejlődő országokban gyors ütemben nő a hűtés - légkondicionálás, élelmiszerek hűtése, fagyasztás - iránti igény. A régi-új, környezetbarát gépek itt igazán jó szolgálatot tehetnek majd.

Ajánlat: Áramot nem használó hűtőgép készül