Az Erő már működik, de lézerkard még nincs - fantasztikus tudomány 2008-ban

A 2008-as év is bizonyította, hogy az igazi tudományos eredmények izgalmasabbak a legjobb sci-fi-kütyüknél is. Elkészült a világ legerősebb anyaga, az önmagát építő áramkör és az emlékező ellenállás, és nagy lépést tettek a láthatatlanná tévő varázsköpenyhez. A sztár persze a nagy hadronütköztető volt, amely sajnos mindjárt le is állt, de a világ legerősebb számítógépes hálózata már ott várakozik mögötte. S bár a gondolattal való mozgatás már megy, a lézerkardot idén is hiányoltuk.

400 dolláros "otthoni" génteszt

Ajánlat: Postára a nyállal! - Már 399 dollárért beleláthat saját génjeibe

Az amerikai 23andMe cég szolgáltatása mérföldkő lehet a személyre szabott orvoslás napjainkban kibontakozó történetében. A cég arra vállalkozik, hogy 399 USA-dollárért (plusz az oda- és visszaszállítás postaköltségéért, amely Magyarországra 70 dollár) elemzi a beküldött DNS-mintákat. A vizsgálatra a cég honlapján lehet jelentkezni, majd néhány nappal később megérkezik egy doboz a mintavételi eszközzel, illetve a használati utasítással.

A teszt körülbelül 600 000 egyedi különbséget (SNP-t) vizsgál a nyálmintában lévő sejtekből kivont és sokszorosított DNS-ben. Ezzel jelenleg 90 betegség hajlamosító tényezőit tudják kiszűrni. Ezen kívül nagy pontossággal meg tudják állapítani a rokoni kapcsolatokat is, ha rendelkezésre áll a többi személy vizsgálati mintája.

Globális vetőmagbank a világ végén

Ajánlat: Megnyílt a legnagyobb magbank a "világvégén"

A Norvégia és az Északi-sark közt félúton található Spitzbergák egyik szigetén januárban nyitották meg azt a Noé bárkájaként emlegetett a hatalmas magbankot, amely a biológiai sokszínűséget hivatott megóvni az eljövendő nemzedékek számára. Vetőmagbank már nem egy épült a világon, ám a svalbargi hegy gyomrában, 130 méter mélységben megépített bunker a remények szerint az eddigi legbiztonságosabb helyszín a vetőmagok tárolására.

Világszerte körülbelül 1400 hűtött magtárolóban őriznek mintegy hatmillió féle növényi magot, sokuk azonban nincs kellő biztonságban: politikai zavargások, háborúk, természeti csapások fenyegetik őket. Alapvető cél volt tehát, hogy legyen egy olyan globális tárolóhely, amelyben a világ összes magbankjában őrzött szinte mindegyik fajtáról tárolnak példányt. A Spitzbergákon a 4,5 millió vetőmag között gyakorlatilag a Föld összes fajtájából őriznek majd mintát. A -18 fok pedig biztosítja, hogy az "ítéletnapi széfben", ahogy sokan nevezik, akár 200 évig is eltarthatók legyenek a létfontosságú búza-, árpa-, borsó- és egyéb magvak.

Gondolattal mozgatott izmok

Ajánlat: Gondolattal mozgatták a megbénult izmokat egy kísérletben

Ősszel amerikai kutatók újabb lépést tettek abban a kísérletsorozatban, amelynek célja, hogy a lebénult emberek visszanyerhessék mozgásképességüket. Az agyból mesterségesen átirányított elektromos jelekkel képesek voltak mozgásra bírni majmok megbénított csuklóját.

Korábban más kutatóknak már sikerült majmokat betanítani arra, hogy egy robotkart irányítsanak az agyukból érkező elektromos jelekkel. Az agyat egy úgynevezett agy-számítógép illesztőegységgel (interfésszel) kapcsolták össze a robotkarral. A cselekvések - például fogás - végrehajtásához több tíz neuron (idegsejt) aktivitását kellett dekódolni, ami jelentős számítási kapacitást vett igénybe. A mostani kísérletben a seattle-i Washington Egyetemen hasonló jeleket használtak arra, hogy egyetlen neuronból származó közvetlen elektromos ingert juttassanak el egy megbénított izomhoz. Bár a majmok mozgásteljesítménye jelentősen növekedett a gyakorlattal, a szükséges hosszú távú elektróda-implantátumok még alkalmatlanok az emberek számára. Ráadásul egy izom mozgatása egy neuronnal nagyon jól végrehajtható, de egész cselekvések vagy koordinált mozgások létrehozása sokkal nagyobb kihívást jelent.

* * *

A 2009-es év a remények szerint a nagy hadronütköztető elindulását hozza, és gyakorlatilag befejeződik a Nemzetközi Űrállomás építése is. Ezzel mindkét helyszínen megindulhatnak azok a rendszeres kísérletek, amelyek előremozdítják majd az emberiség fejlődését. 2009 a csillagászat és az evolúció éve is: előbbivel Galilei távcsöves megfigyeléseinek 400., utóbbival Darwin születésének 200. évfordulója előtt tisztelgünk.