A nyelvem csak egy kukac - utánzás az élővilágban

A természetes szelekció azoknak az élőlényeknek kedvez, amelyek a leginkább összehangoltan képesek élni a környezetükkel. Ebbe beletartozik az is, hogy külső megjelenésükkel mennyire tudnak alkalmazkodni élőhelyükhöz, illetve életmódjukhoz. Az élőlények jelentős részénél - legyenek ragadozók vagy zsákmányállatok - nagyon fontos szerepet tölt be az álcázás. A ragadozók azért igyekeznek álcázni magukat, hogy könnyebben jussanak zsákmányhoz, a prédaállatok pedig azért, hogy ne váljon belőlük ennivaló. Az álcázás egyik legelterjedtebb formája a mimikri.

Az orchideák trükkje - reproduktív mimikri

A reproduktív mimikri kifejezetten az utánzó faj szaporodását segíti elő. Ez a mimikri szinte kizárólag a növényekre jellemző, leggyakoribb és legalaposabban megfigyelt példája az orchideáknál ismert. A kisebb virágú orchideákat hártyásszárnyú rovarok (méhek és darazsak) porozzák be. Az orchideák zöme azonban a sikert nem bízza a véletlenre: viráguk az evolúció folyamán úgy alakult, hogy küllemük az őket beporzó rovarok nőstényéhez vált hasonlóvá. A hím rovar rászáll a saját nőstényének hitt virágra és megpróbál párzani vele. Eközben az orchidea porzóiból pollencsomag jut a sürgölődő rovar fejére vagy hátára. A csalódott rovar előbb-utóbb továbbáll, és rendszerint egy másik orchideán köt ki, ahol lerakja pollenterhét.

A Magyarországon is honos légybangó (Ophris insectifera)

Az evolúció folyamán még számos mimikriforma alakult ki, de talán ennyi példával is sikerült érzékeltetni az utánzás természetben betöltött fontos szerepét és elterjedtségét. Ne feledjük, hogy - mint mindenütt a természetben - itt is folyamatosan változnak a viszonyok, és a ma hatásos álcázások holnapra "elavulttá" válhatnak. A természetes kiválasztódás révén azonban újabb, az adott körülmények közt hatékonyabb mimikriformák lépnek a régiek helyébe.

Darwin 200

2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ.

200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely azután alapvetően megváltoztatta tudományos világképünket. E két évforduló tiszteletére evolúciós cikksorozatot jelentetünk meg.

Olvassa el a sorozat eddig megjelent részeit ünnepi evolúciós dossziénkban!