Japán kutatók (Central Institute for Experimental Animals, Kawasaki) egy úgynevezett transzgén (egy másik fajból mesterségesen bevitt gén) továbbörökítéséről számolnak be majmoknál a Nature legújabb számában (Nature 459, 515-516; 2009.).
A genetikailag módosított közönséges selyemmajmok (Callithrix jacchus) lábai UV-fényben zöldesen fluoreszkálnak, és az egyik állat ezt a tulajdonságát utódjai egy részének is továbbadta. Majmok esetében ilyen jelenség először fordult elő.
A transzgénikus állatokat az emberi betegségek modellezésére hozzák létre, ami nagyon sok munkát igénylő, drága eljárás. Az eredmény azért fontos, mert ha a módosítás öröklődik, akkor olcsón és nagy mennyiségben lehet előállítani a kísérleti állatokat. A Nature kommentárja is mérföldkőnek nevezi a transzgénikus selyemmajmocska születését.
A kutatók először a zöld fluoreszcens fehérje génjét (lásd lent) majomembriókba juttatták be, és 91 embrióból 5 állat született. Később az egyik állat hímivarsejtjeivel egy normális fajtársának petesejtjeit termékenyítették meg mesterségesen, és a módosítás továbbadódott az utódok egy részébe.
A zöld fluoreszcens fehérje az elmúlt évtizedekben a biotechnológiai vizsgálatok egyik legfontosabb eszközévé vált. Segítségével különféle, korábban érzékelhetetlen folyamatok jól láthatóvá tehetők, és követhetők az élő szervezeten belül. Ilyen például az idegsejtek fejlődése és vándorlása az agyban, vagy a tumorsejtek terjedése a szervezetben.
Ma már rutineljárásnak számít, hogy a zöld fluoreszcens fehérjét kódoló gént egy másik, tanulmányozni kívánt, de önmagában láthatatlan fehérje génjéhez kapcsolják, majd ezt a génkombinációt juttatják be a kísérleti állatokba. Az összekapcsolt génekről keletkező fehérjék együtt maradnak, és a zöld fehérjének köszönhetően láthatóvá válik, hogy a vizsgálni kívánt fehérje hol bukkan fel a szervezetben. A kutatók így akár sejtek pusztulását (például az Alzeheimer-kór esetében) vagy új sejtek képződését is követni tudják. (További információk a 2008-as kémiai Nobel-díjjal kapcsolatos cikkünkben.)
A kutatók először a Parkinson-kór és egy degeneratív idegrendszeri elváltozás (amyotrophiás laterosclerosis, Lou Gehrig-kór) vizsgálatát tervezik az állatokkal - olyan betegségekét, amelyek egyszerűbb szerveződési szinten álló állatokkal (például egerekkel) nem vizsgálhatók megfelelően.