"Ez az első egyértelmű bizonyítéka egy marsi tó egykori partvonalának" - mondja Gaetano Di Achille, a kutatócsoport vezetője. A kutatók tanulmányuk elkészítéséhez a Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda HiRISE kamerájának felvételeit használták, amelyek segítségével minden korábbinál részletesebben (méteres felbontás alatt) lehet vizsgálni a Mars felszínformáit.
A Shalbatana-völgyről és környékéről készült képek elemzése során egy körülbelül 50 kilométer hosszú kanyont fedeztek fel, amely a Shalbatana-völgybe torkollik. A becsatlakozásnál egy nagy delta látható, amelynek anyaga minden bizonnyal a kanyonból érkező vízből ülepedett le.
Más hasonló felszínformák, illetve a deltatorkolat üledékeinek alakja, rétegtani jellemzői alapján a Shalbatana egy részét egy nagy, hosszan fennálló tó töltötte ki, amely mintegy 3,4 milliárd éve keletkezett - állítják a kutatók. A tó több mint 200 négyzetkilométer felületű lehetett, azaz körülbelül háromszor kisebb, mint a 600 négyzetkilométeres Balaton. Ugyanakkor jóval nagyobb volt a mélysége, a becslések szerint 450 méter (a Balaton átlagos mélysége 3 méter), azaz inkább hasonlított például a Kelet-afrikai-árokrendszer tavaihoz (ahogyan az alábbi ábrán is látható).
A tó becsült kora azért meglepetés, mert a jelenleg elfogadott marsi korbeosztás alapján a bolygó meleg és nedves periódusa (Noachiszi időszak, a víz időszaka) 4,1-től 3,7 milliárd évvel ezelőttig tartott, utána már a hideg és száraz Heszperiai időszak következett (3,5-2,7 milliárd éve). Ha a tó valóban 3,4 milliárd éve született, kitolhatja a meleg és nedves időszak határát, ami viszont kedvez az esetleges élet kialakulásának és korai evolúciójának is.
Rekonstrukció a Shalbatana-völgyről és környékéről a Marson, legmélyebb pontján egy vagy több tóval. Így festhetett a táj közel 3,4 milliárd éve (G. Di Achille, University of Colorado)
A deltatorkolatok területe egyébként nagyon kedvező az esetleges életnyomok utáni kutatáshoz: földi tapasztalatok alapján a beérkező és gyorsan lerakódó üledékek jó eséllyel temetnek be és konzerválnak élőlényeket (amelyek a tápanyagbőség miatt egyébként is nagy számban fordulnak elő) és életnyomokat. Di Achille szerint az általuk vizsgált terület az egykori marsi élet után kutató küldetések egyik elsődleges célpontja lehet.
Előbb-utóbb azonban itt is bekövetkezhetett az esetleg kialakult élet marsi kálváriája. A tóparti rétegek vizsgálata alapján a tó viszonylag gyorsan tűnt el: vízkészlete vagy elpárolgott, vagy előbb megfagyott és elszublimált.
A tanulmány a Geophysical Research Letters folyóiratban jelent meg.