Július 23. (csütörtök), közép-európai idő szerint 09.09
Dave Wolf és Chris Cassidy űrhajósok szerdai űrsétájuk alatt megkezdték az ISS négy elöregedett akkumulátorának tervezett cseréjét. Ezek az akkumulátorok a napelemtáblák által gyűjtött energiát tárolják. A művelet során az öreg akkumulátorokat kellett kiüríteni, a csere alatt is biztosítva a fedélzeti elektromos ellátást. Az új, 6,5 éves élettartamra tervezett akkumulátorokat az űrállomás robotkarjával emelték volna be. Az űrsétát azonban Chris Cassidy szkafanderének meghibásodása miatt a tervezettnél hamarabb be kellett fejezni, így a hatból csak két akkumulátort sikerült behelyezni. Ez volt a küldetés során tervezett öt sétából a harmadik.
A kanadai Julie Payette az űrállomás robotkarját kezelve segíti Wolf és Cassidy űrsétáját
Az Endeavour/ISS űrhajósai kedden twitterrel válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, üzeneteik a földi irányítás közvetítésével jutottak el a közönséghez. A Youtube-on kapott kérdésekre adott válaszokat a NASA saját TV csatornáján lehetett olvasni. A Twitter/YouTube-n keresztül folyt kérdezz-felelek során számos kérdésre kellett válaszolniuk az asztronautáknak az űrállomással, az ott zajló élettel kapcsolatban. Az egyik kérdező arra volt kíváncsi, mi a teendő az űrséta alatt, ha tüsszentenie kell az űrhajósnak, hogy lehet kezelni a sisak "befröcskölését" és mit lehet tenni orrviszketéskor. David Wolf többszörös űrsétáló válasza szerint ilyenkor célszerű "lefelé célozni", hogy minél kevésbé váljon átlátszatlanná a sisak. Az orrviszketésre egyelőre nincs megoldás.
Július 20. (hétfő), közép-európai idő szerint 13.43
Dave Wolf és Tim Kopra szombaton végrehajtották a küldetés első űrsétáját, amely alatt a Japanese Exposed Facility modult hozzáillesztették a Kibo tudományos laboratóriumhoz. A művelethez mindkét robotkart igénybe vették. Az Endeavour robotkarját Julie Payette kezelte, az állomás robotkarját pedig Mark Polansky parancsnok és Doug Hurley pilóta. Az űrséta öt és fél órát vett igénybe. A Kibo modulban a röntgensugárzást és a kozmikus port fogják tanulmányozni. A küldetés során öt űrsétát hajtanak végre.
Munkában az űrállomás robotkarja
A vizsgálatok szerint nincs komolyabb védőpajzs-meghibásodás. Bár találtak kisebb, csempehibákat, a NASA mérnökei szerint nincs szükség karbantartó javításra és további vizsgálatokra. Elromlott viszont az űrállomás két illemhelyének egyike. Az úrrepülőgépen is van mosdó, de a 13 fős személyzet most azt korlátozottan használhatja, mert az ottani szennyvíz összegyűlése miatt kísérletekek kéne elhalasztani.
Az űrállomás személyzetének következő munkája a napelemek által termelt energiát tároló hat nagy akkumulátor cseréje lesz. Ezek a mintegy 150 kg-os berendezések kisebb hűtőszekrény méretűek, és jelenleg az űrállomás energiarendszerének legelöregedettebb tagjai.
Július 17. (péntek), közép-európai idő szerint 21.00
Az Endeavour űrrepülőgép hozzákapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). Mark Polansky parancsnok Ausztrália északi partja felett 354 km-es magasságban repülve július 17-én, közép-európai idő szerint 18.47-kor végezte el a dokkolást. Az űrkutatás történelmében először 13 fős az ISS személyzete.
Tim Kopra, az Endeavour misszió szakembere váltotta fel Koichi Wakatát, az űrállomás fedélzeti mérnökét. Wakata 124 napot töltött az űrben és ebből 122 napot az űrállomáson. Ő az első űrhajós, aki az űrállomás három - a 18., a 19. és a 20. -expedíciójának is tagja volt. Visszatérve a Földre az STS-119 és az STS-127 repülésekkel együtt öt legénységben töltött szolgálatot mondhat majd a magáénak.
Az Endeavour űrhajósaira feszített munka várt a felbocsátás után. Át kellett vizsgálniuk az űrrepülőgép orrkúpját és a szárnyéleket, hogy felbecsülhessék a fellövéskor a leszakadt szigetelésdarabokkal való ütközés által okozott károkat. A helyzet nem tűnik súlyosnak, de az ellenőrzések folytatódnak, az űrrepülőgép hasi szigetelésének átvizsgálása a dokkolás után végezhető el.
Július 17. (péntek), közép-európai idő szerint 8.27
A NASA szakértői a felszálláskor rögzített felvételek elemzése alapján arra jutottak, hogy a startot követő 107. másodperc környékén akár 14 szigetelésdarab is leválhatott a rendszerről, amelyek apró karcolásokat hagyhattak az űrrepülőgép hasi oldalán.
A kiürült és leválaszott hajtóanyagtartály (balra) és rajta a levált szigetelésdarabok feltételezett helye (jobbra)
Közelkép a levált szigetelések helyéről (NASA)
A keringési pályán a robotkarral az asztronauták megkezdték a külső felületek átvizsgálását, ezek alapján úgy tűnik, nincsen komoly probléma. Bár a sérülések nem tűnnek veszélyesnek, helyük érthetetlen: a nagy üzemanyagtartály középső részéről szakadtak le szigetelésdarabok, ahonnan ilyenre korábban még sosem volt példa. A NASA hivatalos közleménye alapján addig várnak a következő űrrepülőgép indítással, amíg ki nem derítik, miért váltak le a szigetelésdarabok a hajtóanyagtartályról. Az Endeavour az űrállomással a tervek alapján pénteken, közép-európai idő szerint 18.55-kor kapcsolódik össze.
Július 16. (csütörtök), közép-európai idő szerint 7.04
A kellemetlen időjárás miatt öt halasztás után a hatodik alkalommal, a tegnapi nap folyamán sikerült elindulnia az Endeavour űrrepülőgépnek. (A start 40 évvel azután történt, hogy az Apollo-11, az első emberes holdexpedíció felszállt, méghozzá ugyanarról a starthelyről.)
A start utáni 11. másodperc (NASA)
Az űrrepülőgép emelkedése nem volt problémamentes: nyolc-kilenc olyan szigetelésdarab vált le a rendszerről, amelyek legalább 2-3 alkalommal eltalálták az űrrepülőgép testét. Ezek az események az eddigi megfigyelések alapján feltehetőleg nem okoztak komoly sérülést, de a pontos helyzet csak a keringési pályán végzett vizsgálat után mérhető fel.
Néhány leszakadt szigetelésdarab (NASA TV)