Fogynak a tengerek legelői

A sekélytengerek homokos aljzatán elterülő tengerifűmezők pusztulása, bár keveset beszélünk róla, az esőerdőkével és koralltengerekével vetekszik - állítják a kutatók.

Miközben nap nap után olvashatunk az esőerdők vagy a korallok ember okozta pusztulásáról, szinte alig esik szó egy ezekhez hasonlóan fontos ökoszisztémát érő veszteségről. Ezt pótolta az az első átfogó tanulmány, amely a világ egyik talán legismeretlenebb élőhelye, a tengerifüvek világának állapotáról számol be. A világ part menti sós vizeiben a trópusi és mérsékelt égövi tengerekben mindenhol találunk tengerifűmezőket, ahol a fűfélék számára az aljzat alkalmas arra, hogy gyökeret verjenek benne, és kellően sekély a víz ahhoz, hogy a növények fényhez jussanak, illetve a víz sótartalma meghaladja a 10 százalékot.

A képen látható, Ausztrália északi vizeiben honos dugong kizárólag a tengerifűmezőkön él. Rokonai, a karibi manátuszok (Trichechus manatus) hasonló élőhelyeken honosak a Mexikói-öböltől az Amazonas torkolatáig terjedő part menti, sekély vizeken

A 215 helyszínről gyűjtött, 1879-re visszamenő adatok szomorú képet mutatnak: az elmúlt 130 évben bolygónk tengerifű borította területeinek több mint negyede pusztult ki, az 1940 előtti évenkénti 1 százalékos pusztulás 1990 óta már eléri az évi 7 százalékot. A tengerifűmezőkben tapasztalt veszteség üteme a mangroveerdők, korallzátonyok vagy a trópusi esőerdők pusztulásával vetekszik, ami azt jelenti, hogy a tengerifűmezők a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái között vannak - olvasható a brit tudományos akadémia folyóiratában e héten közzétett tanulmányban.

Amellett, hogy olyan, máshol nem élő fajoknak adnak otthont, mint a végveszélybe került közönséges levesteknős (Chelonia mydas) vagy a dugong (Dugong dugon), a tengerifűmezők halnövendékek millióinak nyújtanak biztonságos menedéket, amelyek kifejlett korukban a korallszirteket és halászati területek népesítik be. Számos állatnak szolgálnak élőhelyül, növényzetük megszűri a tengerfenék üledékét, amivel hozzájárul a partközeli vizek védelméhez, szén-dioxidot köt meg, és részt vesz a táplálékelosztásban.

A tengerifüvek a sekély vizek aljzatát borítják a trópusi és mérsékelt égövi tengerekben

A pusztulás nagy részben közvetlenül az ember tevékenységének - a vizek szennyezésének és az idegenhonos fajok behurcolásának - tudható be, de a klímaváltozás is nagy terhet ró a tengerifűmezők élővilágára - állítja a tanulmány. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Föld népességének 45 százaléka a tengerpartok mentén él, és hogy a Föld 20 legnépesebb városa közül 13 tengerek, óceánok partján fekszik, világossá válik, hogy a túlnépesedés és urbanizáció hatalmas nyomással nehezedik a tengeri élővilágra, ezen belül a tengerifűmezőkre is. Bár a veszteség már most is óriási, a tengerifüvek birodalma kevésbé érinti meg a közvéleményt, talán mert nem annyira látványos, népszerű élőhelyek, mint például a korallzátonyok. Pedig ökológiailag épp annyira fontosak, ha nem jobban - vallja Susanne Livingstone, a természetvédelmi világszövetség (IUCN) tengeri fajok globális felmérését végző programjának igazgatója.