Belső bolygószomszédunk, a sűrű légkörbe burkolózó Vénusz felszínét a Földről közvetlenül nem lehet megpillantani, ám atmoszférája is sok érdekességgel szolgál. Nemrég egy világos, fehéres árnyalatú folt jelent meg benne váratlanul.
A fényes Vénusz légköri folyamatait nemcsak a szakemberek, hanem a műkedvelő amatőrcsillagászok is követik. Amikor a bolygó a Föld közelében jár, felhői és légköri folyamatai könnyebben vizsgálhatók. Ezt használta ki Frank Melillo amatőrcsillagász, aki rendszeres távcsöves megfigyelései során július 19-én azonosított egy világos foltot a bolygón.
Az alakzat létét az európai Venus Express-űrszonda is igazolta, és kimutatta, hogy a képződmény közel négy nappal korábban jelent meg, mint azt a Földről felismerték. A világos alakzat azóta az erős légköri szelek miatt kissé kiterjedt.
A folt kialakulásának oka egyelőre nem ismert. A bolygó sűrű atmoszférája igen aktív és változékony, és több szakember valamilyen egyedi és ritka folyamatot sejt a jelenség mögött. Az alakzat fényes az ultraibolya hullámhosszakon, ezért feltehetőleg nem a magasba kirepített por hozta létre - ami egy hatalmas becsapódás esetén lenne várható.
Elképzelhető, hogy egy napkitörés, esetleg a csillagunk által kibocsátott napszélben egy sűrűbb tartomány érte el a Vénuszt, amelynek részecskéi a légkörbe jutva ott kémiai átalakulást, kicsapódást okoztak - ez esetben azonban a folt feltehetőleg sokkal nagyobb lenne. Felmerült az is, hogy valamilyen ritka felszíni folyamat, esetleg egy vulkánkitörés történt, és ettől jutott a légkörbe a megfigyelt anyag.
Vulkánkitörést eddig nem sikerült azonosítani a bolygón, de az égitest mérete és számos fiatal vulkáni képződménye alapján elképzelhető, hogy ma is történnek rajta kitörések. Egy vulkáni felhő pontos viselkedése a sűrű atmoszférában nem ismert, könnyen lehet, hogy az áramlások szétoszlatnák azt, és hatása nem jelentkezne ilyen folt képében. Néhány újabb megfigyelés azonban arra utal, hogy a kiemelkedő vidékek felett meglepően magasra feljtunak a domborzat által keltett légörvények - pedig az atmoszféra közel 100 kilométer vastag, és majdnem százszor annyi gázt tartalmaz, mint a földi légkör. Nem kizárt, hogy egy hatalmas vulkánkitörés felhője is elérje a légkör magasabb rétegeit.