A kutatók két különböző helyszínen két egyed maradványait fedezték fel - az egyik csupán részlegesen maradt fenn, s az év elején került elő. A másikra, amely igen jó állapotban vészelte át az évmilliókat, a közelmúltban bukkantak.
A vizsgálatokat irányító Hszing Hszü (Xing Xu), a Kínai Tudományos Akadémia professzora szerint a négyszárnyú dinoszaurusz, amely az Anchiornis huxleyi nevet kapta, 160 millió évvel ezelőtt élt. Méretét tekintve akkora volt, mint egy megtermett tyúk: testhossza nem érte el az 50 centimétert, koponyája pedig mindössze 6 centiméteres volt.
Mint Hszing Hszü kifejtette, a leletek fényében igen valószínű, hogy a madarak a 160 millió évvel ezelőtt élt kistestű, négyszárnyú dinoszauruszok leszármazottai. Az Anchiornis huxleyi lehet az összekötő kapocs a theropodák, a hüllőmedencéjű dinoszauruszok két lábon járó csoportja, valamint a madarak között.
"Abban az időszakban élt, amikor feltételezéseink szerint a madarak ősének kellett megjelennie" - magyarázta Hszing Hszü. Az igen jó állapotban fennmaradt kövület vizsgálata alapján a kínai paleontológusok arra a következtetésre jutottak, hogy hosszú tollazat borította az állat "felső" végtagjait és a farkát, ahogy az "alsó" végtagjait is, arra utalva, hogy a "négyszárnyú" állapot az átmenetet képezte a madarak kifejlődése felé vezető úton.
Az átmenet kérdése még mindig nem teljesen világos a paleontológusok előtt. A kutatók közül sokan úgy vélekednek, hogy a legkorábbi madárszerű dinoszauruszok maradványai oly késői rétegekben jelennek meg, hogy nem lehetnek a madarak valódi ősei.
A kínai kutatók szerint az Anchiornis huxleyi az ismert legkorábbi madárszerű dinoszaurusz. Tízmillió évvel régebbi, mint az Archaeopteryx, a legkorábbi ismert primitív madár
"A fosszíliák jelenléte az adott kőzetrétegben hatékonyan megcáfolja azokat a nézeteket, amelyek szerint a madárszerű dinoszauruszok túl későn jelentek meg ahhoz, hogy a madarak ősei lehetnének" - mondják a kínai kutatók.