Mint arról korábban beszámoltunk, a Cassini-űrszonda november 2-án ismét megközelítette a Szaturnusz Enceladus nevű holdját. Ezúttal a felszín felett mintegy 100 kilométerre haladt el, méghozzá az onnan kilövellő anyagsugarakon keresztül.
Korábban 2008. március 12-én már áthaladt a szonda az anyagkilövelléseken, ekkor vízgőzt, nátriumot, szén-dioxidot és valamilyen szerves anyagot mutattak ki a műszerek. Ezek az összetevők a feltételezett felszín alatti óceán anyagából származhatnak. A mostani közelítés során hasonló mérséklet végeztek az érzékelőkkel, emellett a kidobott részecskék méretét, tömegét, töltését is tanulmányozták.
Látványos fotó is született a randevú során. Az alábbi képen a Cassini hátsó megvilágításból rögzítette a gejzírszerű kilövelléseket. Ez az első alkalom, hogy egyértelműen látszik: az anyagsugarak nem pontszerű, inkább hosszan elnyúló forrásból indulnak. Ezek a déli sarkvidéken lévő Tigriskarmolásoknak nevezett törésvonalak.
A fotó közepén és jobb oldalán az is látható, hogy az árnyékos oldalon a felszínt már nem éri napfény, azonban a kidobott anyagsugarakon még szóródik csillagunk sugárzása - látványosan kirajzolva azokat a fekete háttér előtt.
Az Enceladus anyagkilövellései a Cassini felvételeiből összeállított mozaikon. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, JPL, SSI, Emily Lakdawalla)