Rekord gondolatvezérelt művégtaggal

Egy olasz neurológusokból és sebészekből álló munkacsoport egy kézamputált férfi alkarját "pótolta" olyan művégtaggal, amelyet a beteg a gondolataival volt képes irányítani. A korábbi, hasonló próbálkozásokhoz képest jelentős újdonság, hogy az elvesztett kar megmaradt részébe ültetett elektródák egy teljes hónapig működőképesek maradtak, a férfi pedig nemcsak kezdetleges, hanem jóval összetettebb mozgásokra is utasíthatta a szervezetébe be nem ültetett műkezet.

A konkrét vizsgálat mindössze egy hónapig tartott, az Európai Unió által finanszírozott teljes vizsgálatsorozat azonban már öt éve zajlik: a LifeHand programot a római Campus Bio-Medico egyetemi kórházban végzi a több neves szaklapban is rendszeresen publikáló, Paolo Maria Rossini vezette kutatócsoport. A mostani vizsgálat különlegessége: a szakemberek szerint első alkalommal sikerült elérni, hogy az amputált kar megmaradt részébe ültetett elektródák egy egész hónapig a helyükön maradjanak, a beteg pedig ne csak kezdetleges, hanem ennél sokkal összetettebb mozdulatokat is elvégezhessen az agyához elektródákon keresztül csatlakoztatott műkarral.

A huszonhat éves Pierpaolo Petruzziello egy autóbaleset során veszítette el bal karjának egy részét, ám mivel nem kellett az egész karját levágni, a művégtagot irányító elektródákat a felkarba ültették be tavaly. A műkart viszont - más hasonló eljárásokkal szemben - nem ültették be a férfi a szervezetébe.

"A koncentráción múlik minden. Ha úgy gondolok a művégtagra, mintha az a saját alkarom lenne, minden egyszerűbbé válik" - mondta a Rómában tartott sajtótájékoztatón Petruzziello. A férfi a vizsgálat egy hónapja alatt képessé vált rá, hogy pusztán a gondolatai segítségével ide-oda mozgassa művégtagjának ujjait, ökölbe szorítsa kezét vagy tárgyakat ragadjon meg a végtagprotézissel.

A programban nem dolgozó szakemberek szerint is fontos előrelépés történt az idegrendszer és a végtagprotézisek közötti kapcsolat kutatásának területén. Az igazi kihívás azonban az, hogy egy ilyen rendszer akár több évig is működőképes maradhasson, és az elektródákat ne csak a most egyébként rekordidőnek számító egy hónapig lehessen a szervezetben tartani.

Az agy által irányítható beültetett vagy be nem ültetett művégtagok létrehozására természetesen nem ez az első próbálkozás. Egy amerikai kutatócsoport például olyan sebészeti eljárást fejlesztett ki, amelynek során a vállból vett idegeket ültetik a mellizmok közé, amelyekkel aztán szintén irányíthatóvá válik a művégtag (a hasonló kísérletek elméleti hátteréről lásd a Tudomány rovat korábbi cikkét: A hatodik érzék nyomában). Az utóbbi módszer azokban az esetekben alkalmazható, amikor a teljes kart kénytelenek amputálni: abban az esetben viszont, ha csak a kar egy részét távolítják el - mint Petruzziello esetében is - ígéretesebb lehet a római kutatócsoport által most alkalmazott módszer.

A jelenlegi beavatkozás más betegeknél történő megismétlése legalább két-három évet fog igénybe venni, így az is csak a közeljövőben derül majd ki, hogy a beültetett elektródákat valóban lehetséges-e egy hónapnál jelentősen hosszabb ideig is a mostanihoz hasonló módon működtetni.

A részletes beszámoló több nagy lapban, például a Science Translational Medicine-ben és a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben jelenik meg.

Illyés András