Tucatnyi eltemetett gleccsert találtak a Marson

Hatalmas gleccserek mozogtak a Mars közepes szélességű területein a múltban. Bár jelenleg feltehetőleg nem mozdulnak, kőzetdarabokkal és porral fedett jég anyaguk ma is a felszín alatt várakozik - mint azt friss radarmérésekkel azonosították.

A szakemberek évek óta vizsgálják a Mars gleccserekre és sziklagleccserekre hasonlító alakzatait. Ezek többnyire közepes szélességen vannak, ahol a kiemelkedéseket veszik körül, illetve a völgyekben találhatók. Hosszanti barázdáik, domborzatuk és alakjuk együttesen arra utal, hogy belsejükben képlékeny anyag mozgott egykor lejtőirányba.

Néhány megfigyelés már korábban is utalt arra, hogy jég volt, vagy esetleg van ma is a belsejükben. A Mars Reconnaissance Orbiter-űrszonda (MRO) radarberendezése segítségével a déli féltekén sikerült is már ilyen eltemetett jégtömeget azonosítani, mint arról korábban beszámoltunk.

Az újabb megfigyelések segítségével ezúttal az északi féltekén, a korábban vizsgált délinél sokkal nagyobb területen, a Deuteronilus nevű vidéken találtak jeget néhány méterrel a felszín alatt. A térségben hatalmas fagyott vízjég mennyiség található a felszín alatt, amely a várakozásoknak megfelelően a mélyedéseket, völgyeket és a kiemelkedések körüli törmelékszoknya alakzatokat tölti ki.

Az alábbi képen a Deuteronius térségnek egy 1200 kilométer széles része látható. A felvétel hátterét adó fekete-fehér domborzatárnyékolásos kép a topográfiát rajzolja ki. A kékes területek a radarral azonosított felszín alatti jég helyzetét mutatják, míg a közel függőleges sárga vonalak a szonda útvonalát jelölik a mérések során. A jég a várakozásoknak megfelelően a gleccser kinézetű alakzatok területén húzódik.

Az eltemetett, de radarral most azonosított gleccserek jege kék színnel (NASA/JPL-Caltech/ASI/University of Rome/Southwest Research Institute)

A vízjég a marsi éghajat ingadozások során tíz vagy százmillió évvel ezelőtt kerülhetett a most megfigyelt helyére. Egykor gleccserekhez hasonlóan mozoghatott, anyaga lassan kúszott a felszínen. Később csökkent a jég mennyisége, és por valamint kőzettörmelék fedte be, a mozgás feltehetőleg megállt. Ma is ott található a jég, de jelenleg nincs egyértelmű nyoma, hogy mozognának a gleccserek. A megfigyelés tovább erősíti a korábbi feltételezést, amely szerint a Marson sok helyen kis mélységben ma is jég lehet a felszín alatt. Ezt néhol egy-egy becsapódáskor keletkezett friss kráter kihantolja, máshol viszont csak a felszín alá behatoló radarjelek tudják kimutatni.

Animáció az MRO-űrszonda működéséről, amely a filmen nem a fent említett alacsony szélességen, hanem a jégsapka területén vizsgálja a felszín alatti zónát radarjával (NASA, JPL)

Várják az érdeklődőket a bolygótudományi napon

Az ELTE Planetológiai Műhelye és a Magyar Asztronautikai Társaság országos ismeretterjesztő rendezvényt szervez ELTE Bolygótudományi Nap címmel, amelyre a szervezők középiskolai diákokat, egyetemi hallgatókat s minden más érdeklődőt egyaránt várnak. A Naprendszer-kutatás izgalmas felfedezéseit bemutató előadások célja egyrészt a középiskolai diákok érdeklődésének felkeltése a bolygótudomány iránt, másrészt hogy az egyetemi hallgatóság és az érdeklődő nagyközönség bepillantást nyerjen a témakör legújabb eredményeibe.

A részvétel ingyenes. Időpont: 2010. március 19., péntek. Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Északi Tömb alagsor, Konferencia-terem (-1.75), 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. A program az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapításának 375. évfordulójára emlékező jubileumi rendezvény-sorozat része, s az InfoPark Alapítvány támogatásával kerül megvalósításra. További információk és részletes program itt. A rendezvényt a www.galileowebcast.hu az interneten élőben közvetíti.