Az amerikai Montana államban fekvő Butte melletti, 1955 és 1982 között aktív rézbányában aranyat és ezüstöt is termeltek. Ahhoz, hogy hozzáférjenek a nagy mélységben rejlő (legnagyobb mélység 540 m) ásványkincshez, hihetetlen mennyiségű vizet kellett kiszivattyúzni, amely a bánya felhagyása után visszatért. Most egy 280 méter mély, akkumulátorsavhoz hasonlítható, bordó színű tó foglalja el a hatalmas sebhelyet. Olyan nagy mennyiségben tartalmaz arzént, kadmiumot, piritet, cinket, rezet és kénsavat, hogy számos ásványkincset közvetlenül a tóból is ki lehetne nyerni. Mára a terület turisztikai látványosság, és az Egyesült Államok egyik legnagyobb természeti problémája, mivel fennáll a veszélye, hogy beszennyezi a környező vízbázist.
A képen két kisebb méretű külfejtés, valamint a szabályos alakú, lapos felszínű meddőhányó is megfigyelhető (a fotó 2006. augusztus 2-án készült a Nemzetközi Űrállomásról, kiterjedése 9 x 5 km)
Salt Lake Citytől 32 kilométerre helyezkedik el a világ legnagyobb rézkitermelését (18 millió tonna) adó bánya. A közel 4,5 km nagyságú és 1 220 méter mély bányát jelenleg is művelik, ezért nem látható az alján bányató. 2015-re még 500 méterrel mélyebb lesz, így 3 Empire State Building férne el benne egymáson.
A bányát körülvevő hegységek éles peremein kívül látható még a kitermelt, de ércet nem tartalmazó kőzet tárolására kialakított meddőhányó, valamint a teraszos művelés (a fotó 2007. szeptember 20-án készült a Nemzetközi Űrállomásról, kiterjedése kb. 12 x 7 km)
Az alábbi képen látható mexikói Cananea bánya 40 kilométerre fekszik az Egyesült Államok határától. A jobb felső sarokban levő aktív Colorada fejtő több mint 2,5 kilométeres. A bánya a világ egyik legnagyobb rézkitermelője, de bányásznak aranyat is. Ez a két érc gyakran fordul elő együtt azon a területen, ahol a magma felnyomult a fedőkőzetbe, majd megszilárdult.
A bányában egy 1906-os sztrájk felkelésbe fordult, amely végül 19 ember életét követelte, és egyik előzményként az 1910-es mexikói forradalomhoz vezetett. Egy későbbi, 2007-es sztrájk miatt leállították a munkálatokat (a kép 2008. március 3-án készült a Nemzetközti Űrállomásról)
A Yuba-folyó környéki Aranymező hosszú évek környezetszennyezésének példája. A Sierra Nevadából érkező folyók medréből kikotorják az iszapot, hordalékot, amelyből aranyat, majd kavicsot nyernek ki. Nem sokkal azután, hogy 1848-ban aranyat találtak a Sierra Nevadában, nekiláttak az aranymosásnak, méghozzá erősen pusztító hidraulikus bányászattal. A módszer lényege, hogy erős vízsugárral félreröpítik a folyó üledékét, ami hosszú kavicsgátakként rakódik le a folyó mentén. Ebből kiválasztják az aranyat, a maradék anyagot pedig otthagyják. Ez legtöbbször megemeli a folyó vízszintjét, ami nagy áradásokhoz vezet.
Változatos tájkép, szürke kavicsdombokkal és mély, szurdokszerű tavakkal (a kép 2001. augusztus 29-én a NASA Terra műholdjának felvételéből készült)
Ezen a területen először az arizonai Ajóban bányásztak rézércet, 1750-től. A képen látható bányaterületet 1912 óta művelték 1983-ig, amikor a réz ára jelentősen lecsökkent.
A jobb oldali szabálytalan, de láthatóan lapos terület az értéktelen anyag tárolására használt meddőhányó, a négyzet alakú szürke zagytározók pedig a fémek kiválasztására szolgálnak (a kép a NASA adatbázisából származik, kiterjedése 13 x 9 km)
Kovács Gábor (ELTE)