A VORTEX2 elnevezésű munkacsoport a tornádók vizsgálatára létrehozott eddigi legkomolyabb kezdeményezés. A kutatás célja felderíteni, hogy miként keletkeznek a tornádók, és hogyan lehetne őket a mainál hatékonyabban előrejelezni. A kezdeményezésben résztvevő szakemberek május elsején indulnak útnak, hogy másfél hónapig államról államra utazzanak az észak-amerikai prériken. "Ha tornádó közeleg, mi egész biztosan ott leszünk" - mondja Josh Wurman vezető kutató, a colorádói Center for Severe Weather Research (CSWR) munkatársa.
A VORTEX2 csapatának nincs állandó bázisa: a kutatók folyamatosan mozgásban vannak, és csak időlegesen táboroznak le egy-egy helyen. A csapat tagjai - körülbelül százan - negyven járművel indulnak útnak, és számos olyan eszközt visznek magukkal, amelyek tornádókkal kapcsolatos adatgyűjtésre alkalmasak.
Rendelkezésükre áll majd tíz hordozható radarberendezés, az időjárás előrejelzésére alkalmas léggömbök, egy pilóta nélküli repülőgép és számos további tornádófigyelő eszköz. Jelen lesznek továbbá a tornádók által okozott károkat felmérő szakemberek, valamint néhány fotogrammetriás csapat is (a fotogrammetria során fényképekről vett méretekből határozzák meg a tárgyak valós kiterjedését).
Az eszközökkel szó szerint "bekeríthetőek" a tornádók. Korán érzékelhetőek azok a viharok is, amelyek később jó eséllyel tornádókká alakulhatnak. A kutatás konkrét célja hat fő kérdéscsoport megválaszolása: hogyan, mikor és miért jönnek létre a tornádók? Mi az oka, hogy egyes esetekben a tornádó gyenge, és rövid ideig tart, míg máskor nagy erejű, és sokáig létezik? Milyen a tornádók szerkezete, és mekkorák a széllökések a talaj közelében? Hogyan pusztítanak ezek a szélviharok, és hogyan jelezhetnék őket a mainál pontosabban előre?
"Kérdezni egyszerű, válaszolni annál nehezebb" - foglalta össze a kutatás nehézségeit Wurman. "A jelenlegi előrejelzések átlagos átfutási ideje mindössze 13 perc, vagyis ennyivel korábban értesülünk a tornádók érkezéséről. A hamis riasztások aránya 70 százalékos, ami nem túl jó. A legjobb lenne, ha 30, 45 vagy akár 60 perccel előre megmondhatnánk, ha komolyabb szélvihar fog érkezni."
Forrás: NSF