Kiderült, mi áll az aha-élmények hátterében

Egy új tanulmány szerint az aha-élmények hátterében nem az idegsejtek fokozatos, hanem hirtelen aktivitásváltozása áll. A "rájöttem!" érzése az agyban is hirtelen megvilágosodásként jön létre, nemcsak mi érezzük így.

A Neuron című folyóiratban közölt, patkányokon végzett kutatás eredményei azt mutatják, hogy az idegsejtek hálózatai villámcsapás-szerűen váltanak állapotot akkor, ha az állatok fejében hirtelen összeáll a kép. Az új felismerések egy része lassú tanulás útján, más részük viszont pillanatok alatt jön létre az agyban: ha próba-szerencse alapon próbálunk valamit elsajátítani, akkor inkább az utóbbi folyamat lehet a jellemző - írják a Brit-Kolumbia Egyetem kutatói.

Az új megoldási szabályok megalkotása és alkalmazása az állatoknál és az embereknél is egyaránt a homloklebeny elülső részének idegsejtjeivel függ össze. Jeremy K. Seamans és munkatársai ezért az állatok homloklebenyi sejthálózatainak működését elemezték, és azt próbálták meghatározni, hogy az itt található idegsejtcsoportok hogyan "váltanak" át, amikor egy régi viselkedésformát valami újra cserélnek fel az állatok. A kutatók egy olyan vizuális feladat elé állították a patkányokat, ahol a jutalmat érő választ csak többszöri próbálgatás után lehetett kitalálni. A kísérletvezetők egy bizonyos idő elteltével megváltoztatták, hogy melyik megoldásért jár jutalom, így az állatoknak újfajta stratégiát kellett kidolgozniuk, ha jutalmazásban akartak részesülni.

Az idegsejtcsoportok aktivitásváltozásait kifinomult statisztikai módszerekkel tették láthatóvá, és kiderült, hogy a problémamegoldásért felelős neuronok ugyanazon csoportjai jöttek ingerületbe az új megoldás elsajátításakor, mint amelyek a régi, a feladatmegoldást már nem segítő viselkedést irányították. A sikeres problémamegoldást lehetővé tévő cselekvéssor egyik pillanatról a másikra jelent meg az állatoknál, és ugyanezt tükrözte az idegsejtek aktivitásmintázatának változása is: a váltás nem fokozatosan, hanem hirtelen ment végbe, olvasható az EurekAlert beszámolójában.

"Annak ellenére, hogy az állatok csak többszöri próbálkozás után tudták megoldani a feladatot, a megoldást követő aktivitásváltozás mégis hirtelen következett be az idegsejtekben. Ez a változás nem sokkal azelőtt ment végbe, hogy az állatoknál megjelent volna az új viselkedésforma. Úgy tűnik tehát, hogy az idegsejthálózatok is az aha-élményhez hasonlóan jönnek rá a helyes megoldásra" - mondta dr. Daniel Durstewitz, a kutatás egyik résztvevője.