Szexuális zaklatásban dönthetett volna először az agyi hazugságvizsgálat

Egy brooklyni ügyvéd elsőként szerette volna bizonyítékként elfogadtatni egy agyi képalkotó eljárással végzett hazugságvizsgálat eredményét, a New York-i bíróság azonban visszautasította a próbálkozást. A szexuális zaklatás miatt indított per példaértékű lehetett volna, ha a bíróság elfogadja az agyi felvételeket. Bár komoly szakemberek is ellenzik az eljárás bírósági alkalmazását, egyes cégek nem adják fel. Május 13-án egy szövetségi bíróságon lesz újabb hasonló meghallgatás.

Május 5-én kezdődött a New York-i bíróságon az a polgári per, amelyet szexuális zaklatás vádja miatt indított egy amerikai nő. Cynette Wilson a CoreStaff Services állásközvetítő irodán keresztül próbált munkát találni, a számára ajánlott helyen azonban állítása szerint zaklatták. Ezt követően panaszt tett az irodánál, de az ottani főnök ettől kezdve nem adott neki újabb megbízásokat. A CoreStaff egyik munkatársa fültanúja volt egy beszélgetésnek, ami Wilson és az irodafőnök között zajlott: a tanú szerint a nőnek egyértelműen a tudtára adták, hogy panaszai miatt nem kap újabb munkalehetőségeket.

Egy Brooklynban dolgozó ügyvéd, David Levin a fültanú agyműködéséről készített felvételekkel szeretette volna alátámasztani, hogy védence, Cynette Wilson igazat mond. Ez a per lett volna a legelső eset, hogy egy amerikai bíróság bizonyítékként fogadja el agyi képalkotó eljárással készített képek eredményeit egy polgári perben: ha ez megtörténik, az precedens értékű lesz a jövőre nézve. A gyakorlatot innentől kezdve átvehetné a többi bíróság is, annak ellenére, hogy komoly szaktekintélynek számító agykutatók is erősen ellenzik az agyi hazugságvizsgálat bíróságokon történő bevezetését - írja a Wired korábbi beszámolója.

Az agyi felvételek New York-ban azonban még odáig sem jutottak el, ahol egyéb esetekben megvitatásra kerül az eredmények tudományos bizonyítékként történő elfogadhatósága. Az állásközvetítő céget védő ügyvédnő, Jessica Cortes úgy záratta ki az eljárásból az agyi hazugságvizsgálatot, hogy a módszer pontossága szóba sem került. "A bírónak a tanú hitelességét kell megítélnie, és még ha az agyvizsgálat teljesen pontos is, használata ellenkezik a jelenlegi gyakorlattal" - mondta Cortes. Mindezek alapján, ha a tudományos vitát sikerülne is lezárni, még mindig nyitva maradnának a jogi kérdések - írja mai cikkében a Wired.

Négy évvel az eset után végezték a vizsgálatot

Az agyi hazugságvizsgálat a funkcionális mágneses rezonanciával végzett képalkotó eljárás alkalmazásán alapul: a rövidítve fMRI-nek nevezett módszer azáltal jelezheti a hazugságot, hogy ilyenkor elvileg több vér áramlik a homloklebeny elülső részének egyik területére. A készülékkel készített képeken a vér oxigénszintjének mérésén keresztül jeleníthető meg a véráramlás mértéke. A hazugság és a megnövekedett véráramlás közötti összefüggést laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatokban mutatták ki, de mostanáig csak kisszámú tanulmány készült ebben a témában. Ezek a felmérések mindenesetre arra utalnak, hogy a laborban 76 és 90% közötti pontossággal lehet eltalálni, hogy a vizsgálati alany hazudik-e vagy sem.

A jó eredményeken felbuzdulva már két amerikai cég is belekezdett az fMRI-alapú hazugságvizsgáló eszközök és szolgáltatások fejlesztésébe, a Cephos Corporation és a No Lie MRI. A május 5-én kezdődött New York-i tárgyaláson a Cephos által korábban elvégzett agyi hazugságvizsgálat eredményeit szerették volna elfogadtatni a bírósággal. A cég képviselői nem nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban, a New York Egyetem agykutatója, Elizabeth Phelps azonban most sem tartotta magában a véleményét: a kutatónő elismert szaktekintélynek számít az idegtudományban, és erősen ellenzi az fMRI bíróságokon történő alkalmazását.

"Egy laborban elvégzett vizsgálat eredményeit nem lehet felhasználni olyan esetekben, amikor a mindennapi életben történt eseményeket kell megítélni" - mondta a Wired-nak Phelps. "Semmi okom rá, hogy azt gondoljam, ez valóban működni fog a bíróságon: komoly problémát jelent például, hogy az agyi hazugságvizsgálatot négy évvel azt követően végezték el, hogy a kérdéses irodai beszélgetés lezajlott. De még ha ez nem is lenne baj, akkor sem hiszem, hogy az eddigi néhány tanulmány valóban megfelelően igazolta volna, hogy az fMRI készülékek megbízhatóan képesek kimutatni a hazugságot" - mondta a kutatónő.

A tanúnak nem lett volna mit veszítenie

Ed Cheng, a Brooklyn Law School professzora azonban más véleményen van. Cheng a felperes tanácsadójaként vett részt a tárgyaláson, és remélte, hogy az agyvizsgálat eredményét fel lehet majd használni. "Ez nem egy olyan tárgyalás, mint ami korábban San Diegóban zajlott, ahol szintén szerettek volna felhasználni fMRI-vel készített felvételeket. Ott egy apát vádoltak szexuális erőszakkal, vagyis egy konkrét bűncselekmény elkövetésével. Az agyműködését mutató felvételeket az ő védelmében mutatták be, ezt azonban később visszavonták. Cynette Wilson esetében viszont egészen másról van szó: itt nem egy bűncselekmény gyanúsítottját, hanem egy feltételezett beszélgetés fültanúját vizsgálták fMRI-vel. A fültanúnak nem sok veszítenivalója lett volna, így itt érvényesek lehetnek a laborkutatások eredményei. Nem bűnesetről van szó" - mondta Cheng.

A professzor szerint a bíróságon bárki bármit hazudhat, márpedig az emberek nem képesek megbízhatóan kiszűrni a hamis állításokat. Az ítélethozatal mégis az emberi döntéseken alapul, és ezen csak javítana, ha az agyi képalkotó vizsgálatok eredményeit is bevonnák a jogi gyakorlatba. Cheng is elismeri ugyanakkor, hogy az eddigi tanulmányoknak lehetnek hiányosságaik. "Még ha lenne is mit pótolni ezen a területen, akkor sem látok rá nyomós ellenérvet, hogy ne segítsük hozzá a bíróságot egy jobb döntéshez" - mondta a jogász szakember.

Bár a New York-i bíróság ezúttal visszautasította az egyéni fMRI-vizsgálat bizonyítékként történő elfogadását, a következő hónapokban is folytatódni fognak az agyi hazugságvizsgálat bírósági alkalmazhatóságáról folytatott tudományos viták. A vizsgálat hitelességét csak az támasztaná alá igazán, ha a tudományos közösség tagjai is mellé állnának, erre azonban jelenleg kicsi az esély. Ha ez mégis megtörténne, precedens értékű ítélet születne, innentől pedig egyre nehezebb lenne megakadályozni, hogy az fMRI-vizsgálatok előbb-utóbb az amerikai joggyakorlat szerves részévé váljanak.

Legközelebb május 13-án lesz újabb hasonló tárgyalás, ezúttal Tennessee állam nyugati kerületének bíróságán: itt ismét eldőlhetne, hogy egy szövetségi bíróságon érvényes tudományos információnak tekintik-e az fMRI-vizsgálat eredményeit.

Pszichopata-e vagy sem?

Megjegyzendő, hogy egy gyilkossági ügyben már 2009 novemberében is bizonyítékként alkalmazták a funkcionális agyi képalkotó vizsgálat eredményeit. Ekkor azonban nem azt döntötték el vele, hogy a vádlott hazudik-e, hanem csak az nyert megerősítést, hogy a gyilkos agya abnormálisan működik. Brian Dugan-t - aki egy tízéves kislányt erőszakolt és gyilkolt meg - ügyvédei azzal próbálták védeni, hogy pszichopata, ami enyhítő körülményként jöhetett volna számításba az ítélet kimondásakor. Az fMRI-felvételeket ezen a tárgyaláson annak alátámasztására használták fel, hogy a gyilkos valóban pszichopata, ami az agyi felvételek alapján is igazolást nyert. Ez sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy felmentsék a vádlottat, akit korábban már két másik gyilkosság miatt is halálra akartak ítélni.

Kapcsolódó anyagaink: Átalakíthatja-e az agykutatás a jogot?, Kiderült, hogy a túlzott jutalomvágy hajszolja a pszichopatákat