Megnyílhat-e a föld Magyarországon is?

A Guatemalában kedden megnyílt hatalmas víznyelő miatt felmerül a kérdés: mivel Magyarországon is sok a mészköves-dolomitos terület, a megnövekedett csapadékmennyiség hatására kell-e hasonló katasztrófától tartanunk valahol? A szakember szerint nem, a lösz viszont veszélyesebb lehet.

Mint azt tegnap már láthatták az [origo] Fotó rovatában is, hatalmas lyuk tátong Gutemala City egyik kereszteződésében. A több méter átmérőjű üreg a heves esőzések nyomán keletkezett hatalmas víznyelő, amely elnyelt egy házat és egy útkereszteződést (a helyszínt lásd a Google térképén is).

Hogyan keletkezett ez a nem mindennapi üreg? Közép-Amerikában, így Guatemalában is súlyos természeti csapásokat okozott az elmúlt napokban az Agatha hurrikán. A szélsőséges időjárás miatt áradások léptek fel, és Guatemala városban a csatornarendszer nem tudta teljesen elvezetni a gyorsan lehullott csapadékot. A település egy karbonátos kőzetekből (főleg mészkőből) álló karsztvidéken található. Ezért a felszín alatt sok oldásos üreg, barlang van a térségben. Úgy fest, hogy a gyorsan lehullott csapadék is ezeket a felszín alatti üregeket találta meg. Áramlásával kiszélesített néhányat, majd a meggyengült kőzet felszíni rétege beomlott.

A természetben így keletkeznek a víznyelők, amelyekből a Bükk fennsík karsztos területén hazánkban is láthatunk néhányat. Guatemala városa esetében a felszín erősen be van építve. Természetes növény- és talajtakaró hiányában a lehullott csapadék gyorsan beszivárog a felszín alá - ott, ahol erre a betonozás és az épületek alapzata lehetőséget ad. A lehullott csapadékvíz ezért néhány helyen koncentráltan jut a mélybe, ahol tovább áramlik, és erodálja, pusztítja az anyagot, üregeket, barlangokat mosva ki benne.

Ilyen folyamat eredményezte a képen látható terület beomlását, amely egy hatalmas víznyelőt hozott létre a kereszteződésben. Hasonlóra már korábban is volt példa a városban: 2007. február 23-án szintén beszakadt egy felszín alatti mélyedés, amely három ember halálát okozta, és tönkretett tizenkét lakóházat.

A váratlanul megnyílt víznyelő

Magyarországon is sok a karsztos terület, így felmerül a kérdés, hogy - ugyancsak a megnövekedett csapadékmennyiség hatására - kell-e hasonló katasztrófától tartanunk valahol. Mari László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajz Tanszékének docense szerint nem. A karsztokkal is foglalkozó kutató az [origo]-nak elmondta: nálunk nincsenek olyan méretű felszín alatti üregek, amelyek teteje így beomolhatna. Talán az Óriások terme jöhetne szóba az Aggteleki-karszton, ott viszont elég vastag a fedőréteg.

Az esőzések miatt nálunk egy még gyakoribb kőzet, a lösz lehet veszélyes: a nagy esőzések miatt megváltozott felszín alatti vízszint főleg a löszre épült területeken okozhat gondot. Csuszamlások miatt többször voltak már statikai problémák például Dunaújváros térségében, ahol a lösztakaróba beszivárgó csapadékvíz az egykori talajszintek agyagos rétegeiben megáll, és úgynevezett csúszópályát alkothat - egy olyan felületet, amelynek mentén megindulhat a felette lévő kőzetanyag.