Százával mentik az olajban fürdő állatokat a Mexikói-öbölben

Folyamatosan mentik az olajtól röpképtelen madarakat a Mexikói-öbölben, és mosogatószerrel távolítják el a szennyeződést a tollazatukról. Az áprilisban bekövetkezett olajkatasztrófa óta a környezetvédők közel 1800 madár, 463 teknős és 59 tengeri emlős tetemét találták meg a térségben, halálukat nagy valószínűséggel a tengerbe ömlő olaj okozta. A legfrissebb hírek szerint tegnap végre sikerült megszüntetni a szivárgást.

Környezetvédők százai mentik az olajban fürdő madarakat és egyéb állatokat a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa után, és a térségben ezrével telepítik át a teknőstojásokat a partra sodródó szennyezéstől. A kiömlő olaj hatalmas károkat okozott az öböl élővilágában, a pusztuló halakról, növényekről és a vízben lebegő mikroszkopikus élőlényekről nem is beszélve.

A katasztrófa eddigi mérlege szerint már több mint 3000 madarat gyűjtöttek be a környezetvédők, ezek többségét már elpusztultan. Az élve befogott madaraknak eddig közel felét sikerült megtisztítás után visszaengedni. A tengeri teknősök esetében sokkal rosszabb a helyzet, mostanáig közel 500 tetemet találtak meg, és alig 139 állatot fogtak meg élve, és csak 11-et tudtak elengedni. Látszólag úgy tűnik, a tengeri emlősöket eddig kevésbé érintette a szennyeződés, bár már így is 59 tetem került elő. A számok csalókák lehetnek, mert ez csak a környezetvédők által megtalált állatokat mutatja, de ennél valószínűleg lényegesen több állat pusztult el, csak nem került elő.

Az elpusztultan és élve megtalált állatok számai 2010. július 14-én

A Deepwater Horizon kúton 2010. április 20-án történt robbanást követően indult meg az olajszivárgás, s becslések szerint mostanáig körülbelül 550 ezer tonna szennyezés jutott a Mexikói-öböl vizébe. A szakemberek már többféle ideiglenes módszerrel is próbálkoztak, hogy megállítsák az olaj tengerbe jutását, ám teljesen egészen mostaniáig nem sikerült megakadályozni. Tegnap viszont sikerrel jártak a tesztelés alatt álló új olajfogó sapkával: a próbaüzem várhatóan 2 napig tart, és ha a szerkezet valóban beválik, akkor a remények szerint a kiömlő olaj nagy részét fel tudja majd fogni. A végleges megoldásra azonban még várni kell. A BP két mentesítő fúrást kezdett oldalirányból azzal a céllal, hogy nehéziszap, majd cement lepumpálásával elzárják a mélyből feltörő kőolaj útját.

Mentik a madarakat

A kaliforniai székhelyű International Bird Rescue Center egy szakértői csapatot küldött a katasztrófa által érintett partvidékre, hogy segítsenek az olajjal szennyezett madarak mentésében. Az olajjal összekent tollú és lesoványodott madarakat a szakemberek hálók segítségével fogják be. Ez hatalmas stresszt jelent a madaraknak, többségüknek pedig nemcsak a tollazata olajos, de sérült és le is van gyengülve. Az első néhány napban emiatt hagyják őket pihenni, és stabilizálják az állapotukat. A fürdetés ezt követően történik: a madarakról egy az Egyesült Államokban teljesen hétköznapi mosogatószerrel távolítják el a szennyeződést, mely nem irritálja a madarak szemét és bőrét, és könnyen lemosható a tollakról. Egy madár fürdetése általában 45 percig tart.

Fürdik a rózsás kanalasgém

A madarak átlagosan 7 napig vannak fogságban, bár ez nagyban függ az egyéb sérüléseiktől és az általános kondíciójuktól is. Az olaj nemcsak külsőleg, de belsőleg is érintheti az állatokat, egy részüknek ugyanis az emésztőrendszerébe is bekerül az olaj (például szennyezett hal fogyasztásával), ami meghosszabbíthatja a fogság idejét.

Több tízezer teknőstojást telepítenek át

Az öbölben élő tengeri teknősök tojásait önkéntesek segítségével ássák ki a homokból, hogy aztán a kikelő kisteknősöket szennyezéstől mentes partokon engedjék el. A tojásokat Florida északnyugati partvidékéről gyűjtik be, majd átszállítják a félsziget keleti oldalára, hogy a fiatal teknősök biztonságosan elérhessék az Atlanti-óceánt. Segítség nélkül valószínűleg elpusztulnának, a fiatalok ugyanis normális esetben az öböl pont azon részén táplálkoznának tengeri algákkal, ahol jelenleg az olajfolt határa húzódik.

A homokból ássák ki a teknőstojásokat

A környezetvédők a tojásokat a kikelésig homokban, szabályozott hőmérsékleten tárolják, és csak a már kibújt teknősöket engedik el. Erre éjszaka kerül majd sor, amikor a ragadozók kisebb valószínűséggel találják meg őket. Az öbölben összesen 8 tengeri teknősfajt érint a szennyezés, a folyamatosan kikelő fiatalok miatt a mentés várhatóan októberig is eltart majd.

Megfigyelés alatt a tengeri emlősök

A tengeri emlősöket - a madarakhoz hasonlóan - elsősorban külsőleg érinti a szennyezés, ám egyelőre kevés adat van arról, hogy őket miként érinti az olajkatasztrófa. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) munkatársai éppen ezért folyamatosan figyelik az öbölben élő delfinek és bálnák viselkedését. A kutatók olyan speciális műszereket használnak, melyek érzékelik az állatok hangját. A tengeri emlősök akusztikus kommunikációja nagyon fejlett, korábbi vizsgálatokból már ismert, hogy a különböző helyzetekben (például tájékozódás, táplálékkeresés) eltérő hangokat hallatnak, melyek fajra jellemzőek. A szakemberek így viszonylag nagy pontossággal meg tudják mondani, hogy mit csinálnak az állatok, és ezek alapján követheztethetnek arra, hogy milyen hatással van a viselkedésükre az olaj. A kutatók további vizsgálataikban két tucat egészséges, a térségben élő ámbráscetet terveznek rádiós jeladóval felszerelni, hogy nyomon kövessék mozgásukat, és megnézzék, mennyire befolyásolja az élőhelyük elhelyezkedését az olajszennyezés.

A hatalmas mennyiségű olaj valószínűleg még sokáig érezteti hatását a Mexikói-öbölben. Felbecsülhetetlen, hogy mennyi hal és egyéb, fejletlenebb temgeri szervezet pusztult el a katasztrófában, amely a táplálékhálózaton keresztül további hatásokat fejthet ki a térségben élő madarakra és tengeri emlősökre. A Mexikói-öböl beterítése után az olajfolt hamarosan több ezer kilométer hosszan elnyúlhat az Atlanti-óceánon is, legalábbis egy új számítógépes szimuláció alapján. Az Egyesült Államok meteorológiai kutatásokat végző NCAR intézet (National Center for Atmospheric Research) elemzése szerint az olajfolt kiterjedése jelentősen növekedhet a közeljövőben, és a szennyezés Európa felé is megindulhat.

A Deepwater Horizon balesete az eddigi olajkatasztrófák között jelenleg a harmadik helyen található a kiömlött olaj mennyisége alapján. Ha azonban nem sikerül rövidesen véglegesen megszüntetni a szivárgást, akkor könnyen felülmúlhatja a második helyen szereplő, 1991-es öbölháborús szennyezést a Perzsa-öbölben. Az első helyen egy szárazföldi olajkatasztrófa áll, a kaliforniai Lakeview Gusher olajkút balesete, amelyből 1910 és 1912 között körülbelül körülbelül 1,2 millió tonna olaj jutott a felszínre.