Július 6. kedd
A Japán Űrügynökség megerősítette a korábbi hírt, amely szerint apró szemcséket találtak a Hayabusa-űrszonda mintaszállító kapszulájában. Néhány képet is közöltek az anyagról, de eddig még nem derült ki, hogy az apró szemcsék valóban a kisbolygóról származnak, avagy sem.
A laboratórium, ahol a kapszulát kezelik (JAXA)
Néhány apró szemcse a tartályban (JAXA)
Július 5. hétfő
Egyes hírforrások alapján a Hayabusa-űrszonda kapszulának felnyitásakor nagyon kis mennyiségű szilárd anyagot találtak a szakemberek. A Japán Űrügynökségtől eddig még nem érkezett hivatalos vélemény, valóban a kisbolygóról származó anyagra akadtak-e. Egyelőre az sem zártható ki, hogy néhány porszemcse a startot megelőzően jutott be a kapszulába, de a leszállás utáni szennyezés is elképzelhető - utóbbi ellenőrzésére a leszállóhelyről származó anyagmintát is összehasonlítják majd a most találttal.
Július 1. csütörtök
A kapszula vizsgálatának eddigi eredményi alapján sikerült megállapítani, hogy az ismeretlen eredetű gáz nem a kisbolygóról származhat, hanem vagy földi gáz lehetett, vagy valahogy az űrszondában keletkezett. A röntgenvizsgálatokból sikerült megállapítani, hogy 1 mm-nél nagyobb szemcse nincs a kapszulában - tehát nagyobb test sajnos nem jutott bele, de elvileg mikroszkopikus darabok még lehetnek benne.
Bár az elemzés még korántsem fejeződött be, a japán szakemberek már tervezik az űrszonda utódját, a Hayabusa-2-t, amelyet a szénben gazdag 1999 JU3 jelű kisbolygóhoz indítanának. Ez az égitest közel egy nagyságrenddel nagyobb átmérőjű az Itokawanál, ezért erősebb hajtómű kell majd a manőverezéshez. A Hayabusa-2-űrszonda 2014-ben indulna, a kisbolygótól hozott minta pedig 2020-ra érne a Földre.
Korábbi információk
Mint arról korábban beszámoltunk, az Itokawa kisbolygóra kétszer is sikeresen leszállt Haybusa-űrszonda mintagyűjtő kapszulája Ausztrália sivatagos területén landolt. A japán berendezést a szigetországban lévő Sagamihara központba szállították, ahol megkezdték az elemzését.
A mintagyűjtő felnyitását a szakemberek lassan, óvatosan végzik. Ennek keretében csütörtökön ismeretlen eredetű gáz szivárgását észlelték, amely akár a kisbolygóról származó poranyagból is származhat - forrását azonban egyelőre nem sikerült pontosan megállapítani.
A tervek szerint közel egy hétig tart a mintagyűjtő teljes felnyitása, amelynek során optikai mikroszkópot és röntgenelemzést is használnak az esetleges poranyag azonosításához. Nem biztos ugyanis, hogy a szonda a terveknek megfelelően üzemelt, így nem egyértelmű, hogy kilőtte-e a mintavételhez szükséges golyót.
A mintatartó tégelyt tartalmazó leszállóegység vázlatos szerkezete (JAXA)
A kutatók szerint ha legalább egy 0,01 milliméteres szemcse van a tartályban, azt részletesen elemezni tudják majd. Bár a szonda hétévesre nyúlt küldetése véget ért, a legfontosabb kérdés megválaszolására, vagyis hogy hozott-e mintát az Itokawa kisbolygóról vagy sem, egy hónapot is várnunk kell. A bizonytalanság ellenére a Japán Űrügynökség már kérelmet adott be a Guiness Rekordok Könyvéhez azon első űrszonda címének megzerzésére, amely egy kisbolygót meglátogatott, majd visszatért a Földre.
Az alábbi, japán nyelvű videón pompás felvételek láthatók a Hayabusa anyaegységének a kégkörben való elégéséről. Tisztán látható, ahogy a hőpajzzsal védett mintagyűjtő kapszula továbbhalad.