Először sikerült migrénre hajlamosító genetikai tényezőt találni

Egy világméretű összefogásnak köszönhetően sikerült azonosítani az első olyan génváltozatot, amely jelentősen növeli a migrén közönséges fajtájának előfordulási valószínűségét. A kutatásban több mint 50 000 személy genetikai adatait vizsgálták át: a nyolcas kromoszómán található DNS-darab az egyik idegi ingerületátvivő anyag szabályozásán keresztül indíthatja be a migrénes rohamot.

Dr. Aarno Palotie és munkatársai új tanulmányukban kimutatták, hogy a migrén közönséges formájára való hajlam bizonyíthatóan összefügg a PGCP és az MTDH/AEG-1 nevű gének között elhelyezkedő DNS-szakasz egy változatának előfordulásával. A kutatók nemcsak hogy feltárták ezt a kapcsolatot, de idegélettani magyarázattal is szolgálnak a jelenségre.

Úgy tűnik, hogy az említett DNS-szakasz a glutamát nevű idegi ingerületátvivő anyag szabályzásán keresztül járulhat hozzá a migrénes rohamok kialakulásához (az idegi ingerületátvivő anyagok az idegsejtek közötti információátadásban játszanak szerepet). A glutamát a migrénes betegek egy részében felhalmozódhat ott, ahol az egyik idegsejtből a másikba kerül át a vegyület: ezeket a kapcsolatokat nevezik az idegsejtek közötti szinapszisoknak.

Mindebből már a migrén megelőzésének egy lehetséges módjára is következtetnek a kutatók: ha meg lehetne akadályozni a glutamát szinapszisokban történő felhalmozódását, azzal talán lehetővé válna a migrén ezen fajtájának hatékony gyógyszeres kezelése is.

A szakemberek figyelmeztetnek rá, hogy a migrénes betegeket olyan klinikákról gyűjtötték össze, ahol kifejezetten a migrénes esetekkel foglalkoznak. Mivel a betegek mind ilyen klinikákra jártak, csak a fejfájásos páciensek egy olyan csoportját reprezentálják, akiknél ez már igen komoly problémát jelentett. A jövőben ezért azt tervezik, hogy az általános népességből is bevonnak majd olyanokat, akiknél előfordul ugyan a migrén, de kevésbé rontja a mindennapi életminőséget.

A migrén hirtelen kezdődő, lüktető, heves fájdalommal járó, időszakosan visszatérő fejfájás, mely általában egy oldalon jelentkezik. Kialakulását megelőzhetik látási és egyéb idegrendszeri tünetek, melyeket bevezető tüneteknek, úgynevezett aurának neveznek. Ezek a roham alatt is fennmaradhatnak. A fejfájás e típusa általában fiatal korban jelentkezik először, de bármely életkorban kialakulhat, és nőkben gyakoribb. Családi halmozódás megfigyelhető, ezért az örökletes hajlam valószínűsíthető.

A migrén kialakulásának pontos oka még ma sem ismert. Egyes feltételezések szerint az agyhoz vezető erek hirtelen szűkülete, majd tágulata okozhatja a fájdalmat és az idegrendszeri tüneteket. A szerotonin nevű idegrendszeri anyag mennyiségének változása is fontos szerepet játszik a migrénes fejfájás kialakulásában.

A Nature Genetics című tudományos folyóiratban vasárnap ismertetett tanulmányban 40 orvosi központ vett részt: a vizsgálati alanyok között a súlyos migréntől szenvedő páciensek mellett egészséges emberek is voltak. Ez nagyban erősíti a tanulmány hitelességét, hiszen nemcsak a migrénes betegek genetikai állományát vizsgálták, hanem az összefüggés ellenőrzésének céljából nagyszámú egészséges emberét is.