A Richter-skála szerint hármas erősségű volt a csütörtök hajnali 3 óra 29 perckor észlelt miskolci földrengés, amelynek középpontja 15 kilométerre volt a borsodi megyeszékhelytől - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének Szeizmológiai Obszervatóriuma. Két rengés is érezhető volt Miskolc környékén, ebből az első, erősebb 2-3 másodpercig, a második 1-2 másodpercig tarthatott. Miskolcon augusztus 14-én és 17-én is megmozdult a föld, az elmúlt egy hétben tehát ez volt a harmadik alkalom.
Augusztus 17-én, kedden hajnalban nemcsak Miskolcon, de Sellye környékén is földmozgásokat észleltek. A két helyszínt több mint 100 kilométer választja el, de a földrengések között mindössze 2 óra időkülönbség volt. Mindkét helyen egymás után többször is megmozdult a föld, a rengések ereje a Richter-skálán 2,1 és 3,5 közé esett. A néhány másodperces gyenge földmozgásokat az emberek is megérezték. A jelenség hangját égdörgéshez vagy nagy tárgyak leeséséhez hasonlították, néhol elmozdultak a bútorok is - de kárról eddig nem érkezett jelentés. A földmozgást aznap este Sellyén egy további 3,5-ös erősségű rengés követte.
Bus Zoltán, az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa az [origo] kérdésére elmondta, hogy bár nem lehet 100 százalékosan kizárni, hogy a földmozgások egy komolyabb rengés előjelei (előrengései), nem számítanak arra, hogy nagyobb rengések következnek. Magyarországon évente több érezhető rengés is előfordul. A mostaniak esetében érdekesség, hogy Miskolcon és Sellyén viszonylag kis időkülönbséggel remegett meg a föld augusztus 17-én, és mindkét helyen három érezhető rengés is kipattant - mondta a geofizikus. Szokatlan, hogy ez történt, de különösebben nem lepte meg a szakembereket.
Hazánkban, így a jelenlegi földmozgások helyszínein is alkalmanként általában 4-esnél, 5-ösnél erősebb rengések nem pattannak ki. A magyarországi földmozgások fő oka, hogy Afrika és Eurázsia lassan közelít egymáshoz. Ezzel kapcsolatban közel délnyugat-északkelet irányú törésvonalak szabdalják át az országot, amelyek mentén apró elmozdulások ma is történhetnek. A közép-magyarországi törésvonal mentén bekövetkezett elmozdulás maximum centiméteres nagyságrendű lehetett.
A fő törésvonalak hazánk területén és a mostani rengések térsége
Magyarországon ritkák a súlyos földrengések. Évente általában 100-120 kisebb, nem érezhető (2,5 magnitúdónál enyhébb) földmozgást regisztrálnak, és általában négy-öt gyengébb, de már érezhető rengésre lehet számítani. 2010-ben ezt megelőzően három jelentősebb földrengés volt: február 8-án Somogy megyében egy 2,9-es erősségű, május 25-én Tápiószele közelében egy 3,1-es erősségű és június 22-én Kerékteleki mellett egy 2,4-es erősségű.
A történelmi feljegyzések óta közel három tucat olyan rengés volt hazánkban, amely súlyos következményekkel járt. Az egyik legkomolyabb földmozgás 1763-ban pattant ki, és 63 halálos áldozatot követelt. A súlyos rengések közül a legutóbbi a berhidai volt 1985. augusztus 15-én, amely a Richter-skála alapján 4,9 magnitúdót ért el, és épületkárokat okozott a térségben.
A Richter-skála (magnitúdó skála) A skála a földrengés kipattanásának fészkében (a hipocentrumban) felszabadult energia logaritmusával arányos:
Epicentrum: a földrengés kipattanásának felszíni vetületi pontja. |