Festői színek az iráni sósivatagban

Látványos űrfelvételt közöltek Irán sivatagos vidékéről, ahol időszakos vízfolyások, iszap- és kavicslerakódások, sókristályok borítják a felszínt.

Az Egyesült Államok geológiai szolgálata (USGS) nemrég közölte a Landsat-5 és Landsat-7 műholdak legszebb képeit. A mellékelt felvételen az iráni Dasht-e Kavir, azaz Nagy Sósivatag egyik látványos részlete figyelhető meg. A közel 77 ezer négyzetkilométernyi terület szinte teljesen lakatlan. A vidéken kisebb síkságok, medencék és hegyvonulatok egyaránt megfigyelhetők.

Festői színekkel tarkított Landsat-felvétel Irán egyik sivatagos vidékéről. A kép nagyméretű válozatának letöltése (NASA, USGS)

A sivatag látványos színeit a felszínt borító változatos anyagok adják. Található itt napégette sivatagi fennsík, időszakos folyók durvatörmelékes hordaléka és finom szemcsékkel borított iszapos lapály. A területet erős napi hőingás és alkalmanként heves viharok uralják.

A Landsat műholdak közülük a legtöbbet használt Landsat-7 kamerái az elektromágneses színkép hét meghatározott tartományában mérik a felszínről visszavert sugárzás intenzitását. Ezek részben az optikai, tehát a számunkra is látható hullámhosszakat fedik le, de három sáv az infravörös tartományba esik. A detektorral nyert képek így emlékeztetnek arra, amit az emberi szem megfigyelhet, de nem egyeznek meg azzal. Az eltérő hullámhossz tartományok más-más jellemzőit mutatják a felszínt borító növényzetnek, víztükörnek, kőzeteknek. A képek részben úgynevezett hamisszíneket is tartalmaznak: a fekete általában vízfelületet, a világoskék a mesterségesen beépített felszínt, a világos élénkvörös pedig a növényzetet jelöli. A mellékelt képen többnyire kopár, növényzet nélküli táj látható, amely a sárga és a barna árnyalatokban mutatkozik.

Az ilyen műholdképek segítenek a felszínt borító anyag jellemzőinek a meghatározásában, és az eltérő területtípusok lehatárolásában. A műholdfelvételekkel így gyorsabban és pontosabban mérhetők fel egy-egy országrész vagy táj felszíni jellemzői, az esetleges hasznosítási lehetőségek, de követhetők a környezeti ártalmak, a szennyeződések terjedése is. Az egymás utáni években készült képek összehasonlítása pedig a térség változásaira, esetleges szárazodásra, vándorló homokdűnék mozgására, különféle természeti veszélyforrásokra is figyelmeztethet.

Ajánlat:

• A világ legfurcsább alakú szigetei - műholdkép
• A Szentendrei-sziget, ahogy még sosem láttuk