A Vörös-tengeren át törhetett ki a modern ember Afrikából

Mintegy százezer évvel ezelőtt, valahol az Arábiai-félszigeten, egy túlnyúló sziklaperem árnyékában hangos csattogásokkal készültek azok a kőeszközök, amelyek felfedezését csütörtökön hozták nyilvánosságra. Ha a felfedezőknek igaza van a készítők kilétét illetően, át kell rajzolnunk Afrikából való kirajzásunk útvonalát.

Körülbelül százezer évvel ezelőtt még több emberfaj népesítette be az óvilágot: Ázsiában az ősi Homo erectus, Európában a Neander-völgyi ember, Afrikában pedig a modern ember, a Homo sapiens élt. Egyre több jel utal arra is, hogy e fő csoportokon kívül további fajok léteztek, például a floresi vagy újabb adatok alapján a gyegyiszovai ember.

Az emberi evolúciót vizsgáló tudomány, a paleoantropológia egyik legnagyobb kérdése az, hogy körülbelül néhány tízezer évvel ezelőttől miért csak a Homo sapienst látjuk mindenhol, hogyan történt meg a többi faj leváltása?

A megoldásra két alapvető elképzelés létezik. Az egyik szerint az Afrikát körülbelül 2 millió éve elhagyó Homo erectus eltérő helyeken élő csoportjai mindenhol modern emberré fejlődtek (ez az emberré válás többközpontú, multiregionális modellje). A másik, ma már jóval szélesebb körben elfogadott elgondolás szerint az egész világot az Afrikában körülbelül 200 ezer éve kifejlődő, és onnan 60-70 ezer éve kirajzó Homo sapiens népesítette be, fokozatosan leváltva (talán részben beolvasztva) a többi fajt. Ez az "Out of Africa" elmélet.

Merre indult el Afrikából a modern ember? A jelenleg leginkább elfogadott nézet szerint a Nílus völgyén felfelé haladva lépett ki szülőkontinenséről, és a Közel-Keletre érkezett először.

Valószínű azonban, hogy ez a képünk is egyre árnyaltabbá válik a jövőben. A Science-ben csütörtökön megjelent beszámoló szerint 100-125 ezer éves kőeszközöket fedeztek fel az Arab-félszigeten. A szerzők szerint ezeket modern emberek készítették, vagyis a Homo sapiens jóval korábban elhagyta Afrikát, mint azt jelenleg gondolják.

Dzsebel Faja mellett, az Egyesült Arab Emirátusokban fedezték fel a kőeszközöket

A Hans-Peter Uerpmann (Eberhard Karls University, Tübingen, Németország) vezette nemzetközi kutatócsoport beszámolója szerint a kőeszközöket elkészítő modern emberek egyenesen Kelet-Afrikából érkeztek az Arab-félszigetre. A ma kietlen, sivatagos terület körülbelül 130 ezer évvel ezelőtt jóval csapadékosabb, erdőkben gazdagabb terület volt. Ugyanakkor a Vörös-tenger szintje a mainál jóval alacsonyabb lehetett, így szinte száraz lábbal is át tudtak kelni rajta.

A felfedezők szerint a kőeszközök a modern embertől származnak

Az arábiai kőeszközök felfedezése nagy szakmai visszhangot váltott ki. A tárgyak korának meghatározását elfogadják, értelmezésüket azonban egyelőre többen is vitatják. A kritikusok szerint nem biztos, hogy a Homo sapiens készítette őket, hanem egy Európa felől ide vándorolt Neander-völgyi csoport tagjai, esetleg Ázsia felől érkezett Homo erectusok. A vitát csak az dönthetné el, ha emberi csontokat is felfedeznének az ásatási területen.

Még negyvenezer éve is több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai (modern) ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Tavaly márciusban pedig egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.

"A paleoantropológusok eddig nagyon kevés földrajzi területen dolgoztak, amelyek zöme Kelet-Afrikára, Nyugat-Európára és a Közel-Keletre esik. Ezekből a leletekből túl sokat extrapoláltak, azaz következtéseiket sok más területre is kiterjesztették. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az emberi evolúció egyes lépései máshol is ugyanúgy zajlottak. Nem biztos például, hogy a Neander-völgyiek leváltása máshol is úgy zajlott, ahogy Európában. Egyre több olyan lelet kerül elő, amely nem illik a képbe. Ezért más helyeken is keresni kell" - monda korábban az [origo]-nak Viola Bence paleoantropológus.

Forrás: Science/AAAS