A légtér agya segített szétlőni a líbiai harci gépet

Egy francia vadászbombázó megsemmisítette a Líbiai Légierő egyik repülőgépét, miután az megszegte a repülési tilalmat. A felderítésben és a célravezetésben egy AWACS működött közre. Az események elemzésére Trautmann Balázs katonai szakírót, a Magyar Honvéd felelős szerkesztőjét kértük fel.

Felemás győzelmet könyvelhetett el a francia haderő március 24-én délután. A Líbiai Légierő egyik repülőgépe megsértette a Líbia felett létesített repüléstilalmi övezetet. A jugoszláv gyártmányú Soko Galeb G-2A-E típusú, kétüléses kiképző és könnyű támadó repülőgép a légierő akadémiájának is helyet adó Misrata légibázisról szállt fel, majd ugyanoda tért vissza.

A gépet észlelte és követte a Francia Légierő Boeing E-3F légtérfelderítő repülőgépe. A helyszínre irányított francia Dassault Rafale vadászbombázók egyike egy AASM (a franciáknál használt, a rakéta hatékonyságára utaló nevén "kalapács") levegő-föld irányított bombával megsemmisítette a már földön lévő líbiai repülőgépet.

Ilyen volt a szétlőtt líbiai gép...

...és egy ilyen lőtte szét

Bár a repülőgép már nem repült, az akció mégis jogszerűnek számít, hiszen a géppel megsértették az ENSZ BT 1973-as határozatát, mely tiltja a líbiai repülőgépek felszállását és tevékenységét.

Égi szemek

A líbiai gép felderítéséhez és megsemmisítéséhez szükség volt egy fontos dologra: légtérfelderítő és -ellenőrző repülőgépre - vagyis "égi szemre", mely kedvező körülmények esetén akár 400 kilométernél is nagyobb távolságra "lát el" modernizált, nagy hatótávolságú radarjaival. Sok esetben vagy nem áll rendelkezésre földi telepítésű radar, vagy annak jeleit a domborzati viszonyok annyira korlátozzák, hogy egyes területekre nincs "rálátása". Vagy éppen egy ellenséges területet kell megfigyelni és ellenőrzés alatt tartani, mint ahogy az most Líbiában zajlik. Ez pedig légi radarfelderítő repülőgépek nélkül nem lehetséges.

A Francia Légierő által is használt E-3 Sentry, azaz őrszem nevet kapott repülőgépeket a négy hajtóműves Boeing 707-320B gépekből alakították át. Az AWACS (Airborne Warning And Control System, légi figyelmeztető és ellenőrző rendszer) néven is ismert gépek feladata - mint a nevükből is kitűnik - a megfigyelt légtérben mozgó repülőgépek felderítése, azonosítása, követése és szükség esetén irányítása. A gép ennek megfelelően egy repülő radar- és kommunikációs állomásként fogható fel.

Barát vagy ellenség?

Már messziről észrevehető a gép törzsének hátsó része felett elhelyezett, diszkosz alakú radartányér. A körben forgó, speciális műanyagból készült burkolat alatt, védett helyen dolgozik a nagy hatótávolságú (és persze már többször modernizált) AN/APY-2 felderítő radar, illetve a barát-ellenség azonosító (IFF) antennája is itt található. Ez utóbbi "lekérdezi" a radarral felderített célpontokat. Ha a célba vett gép fedélzetén működő azonosítórendszer a lekérdezéskor automatikusan jeleket sugároz vissza, akkor minden rendben van. Ha azonban a gép helytelenül válaszol, vagy nem is működik együtt, akkor azt a célpontot már azonosítatlannak, vagy akár ellenségesnek is lehet tekinteni - a körülményektől és a helyzettől függően.

A modernizáció során, alkalmazkodva a légierők megváltozott repülési profiljaihoz (nagy sebességű alacsonyrepülés), a modern cirkálórakéták megjelenéséhez, egyre bővült az AWACS-ek feladatköre. Mára alapvető fontosságúvá vált, hogy a kis méretű, kicsiny radarsugár-visszaverő felülettel ellátott, a talaj felett repülő robotrepülőgépeket, cirkálórakétákat is minél nagyobb távolságból észlelje. Újabb kihívást jelent az AWACS-eknek az alacsony észlelhetőségű ("lopakodó") repülőgépek megjelenése is, melyek az eddigi típusoknál sokkal kisebb célpontot jelentenek a repülőgép fedélzeti radarrendszere számára.

Repülő repülésirányítók

A repülőgép belsejében, a munkaállomások képernyői előtt ülnek azok a szakemberek, akik a beérkezett radarjeleket és más információkat értékelik, és ennek megfelelően irányítják például jelenleg a líbiai légtér forgalmát. A felfegyverzett katonai repülőgépek, felderítőgépek, távolról irányított, pilóta nélküli gépek mozgását, akcióit nagyon pontosan kell koordinálni. A várhatóan beérkező gépek repülési terveit, feladatait, hívójeleit, fegyverzetét az AWACS-ek fedélzeten ülő specialisták ismerik, így mindig tudják, mikor, ki, hol és melyik légérben mit szeretne csinálni. Természetesen képesek reagálni az olyan, előre nem látható helyzetekben is, mint a Bengázi mellett lezuhant amerikai F-15E Strike Eagle pilótáit kimentő légi akció koordinálása, vagy a csütörtöki líbiai Galeb felszállása és annak elfogása.

Az Amerikai Légierő AWACS-gépei folyamatosan Afganisztán felett dolgoznak, az ISAF és az Amerikai Légierő tevékenységét irányítva a hadműveleti terület felett. A délszláv válság idején pedig hazánk felett is mindennapos vendég volt az E-3A Sentry, megfelelő időjárási viszonyok mellett gyakran szabad szemmel is látható volt a repülési profil miatti jellegzetes, körkörös formájú kondenzcsík.

A csütörtöki szereplők

Egy ilyen gép irányította a francia Harmattan-művelet mai, csaknem két tucat repülőgépének mozgását és tevékenységét is. A légierő Rafale B repülőgépei felderítő feladatot hajtottak végre, míg a Mirage 2000D és további Rafale B repülőgépek, illetve a Haditengerészet Rafale C és Super Étendard Modernizé vegyes gépárjai a légteret ellenőrizték, de a földi célpontok megtámadására is készen álltak. Ehhez a már említett AASM és GBU-12 Paveway II-es irányított bombák mellett MBDA Mica légiharc-rakétákat vittek fedélzetükön. A francia kötelékeket C-135FR tankergépek és a Charles de Gaulle fedélzetéről felszálló E-2C Hawkeye 2000-es légtérfelderítő gépek is támogatták.

A Francia Légierő négy E-3F változatú AWACS-gépet használ a légierő 36. ezredének EDA 01.036 "Berry" és EDA 02.036 "Nivernais" századánál. A repülőgépek, hasonlóan a Brit Királyi Légierő E-3D változatához, már a modernebb és költséghatékonyabb, nagyobb tolóerejű CFM56-os hajtóművekkel repülnek. A gépeket folyamatosan továbbfejlesztik, hamarosan sor kerül az élettartam felére tervezett nagyjavításra és modernizálásra. Ennek végrehajtása után a francia AWACS-ek a legfejlettebb, amerikai Block 40/45 változatnak felelnek majd meg, de a párizsi Le Bourget repülőtéren a tervek szerint 2012-ben kezdődő felújításkor több olyan rendszert is beépítenek, melyek csak a francia gépekben lesznek majd megtalálhatóak.

Magyar katonák AWACS-eken

Az AWACS-ek a Magyar Légierő katonái számára sem ismeretlenek. Mivel 2005. december 22-e óta Magyarország is részt vesz a NAPMO (NATO Airborne Early Warning and Control Program Management Organisation - a NATO Repülőgép-fedélzeti Korai Riasztó és Irányító Program Kezelő Szervezete) szervezetében, magyar szakemberek is dolgoznak a luxembourgi felségjelzéssel repülő, a németországi Geilenkirchen anyarepülőtérről üzemelő E-3A Sentry-k fedélzetén.

Szintén a témához kapcsolódik az az értesülés, mely szerint Németország olyannyira ki akar maradni a líbiai hadjáratból, hogy átcsoportosítja az ország légterét ellenőrző NATO-AWACS-ek fedélzetén feladatra induló német katonákat. Így a mintegy 300 fő Líbia helyett Afganisztánban teljesít majd szolgálatot, s az onnan átirányított amerikai és szövetséges katonák, technikusok dolgoznak majd a helyükön a NATO gépein.

Cikkajánló

Már amerikai gépek is bombáztak		Így mentették ki a lezuhant F15-ös személyzetét		Bemutatjuk a Líbia elleni szövetséges haderőt

A líbiai harci cselekményekről további részletek a szerző, Trautmann Balázs blogjában olvashatók.