Elgurult sziklák és szétfolyt kőzetek a Holdról közölt új képeken

Soha nem látott részletek tűnnek elő a Hold felszínén a Lunar Reconaissance Orbiter űrszonda legújabb felvételein. A fényképeken elgurult kőtömbök, magányos sziklák és rétegzett lávafolyások is azonosíthatók.

Új és meglepő képek születnek, amikor egy égitestet a korábbinál sokkal nagyobb felbontással kezdik térképezni. Hasonló történt a Marson, amikor a Mars Global Surveyor (MGS) vagy nemrég a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszondák kamerái megkezdték a működésüket. Napjainkban ez történik a Hold esetében is, mivel a Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda (LRO) segítségével félméteres felbontással térképezik a felszínt. Az eddig született adatokból látványos globális fotómozaik és domborzatmodell is készült.

A legtöbb érdekesség a legrészletesebb képeken látható. Ezek közül is bemutattunk már néhányat korábban, amelyeken az Apollo expedíciók felszínen hagyott felszereléseit, sőt a holdutazók által "összejárt" sávokat is azonosítani lehetett. Az alábbiakban különböző geológiai formákat mutatunk be újabb látványos felvételeken.

Kráterek és guruló sziklák

Egy 370 méter széles részlet a Tycho-kráter aljzatáról, ahol a megolvadt kőzetek és a szilárd állapotban maradt rögök közötti kölcsönhatás furcsa alakzatokat hozott létre. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, GSC, ASU)

A közel változatlan felszínű Holdon a becsapódások után is történnek módosulások, néhány ilyen folyamat nyoma figyelhető meg az alábbi képen. A 440 méter átmérőjű, névtelen kráter a nála sokkal nagyobb, 14 kilométeres Metius B jelű kráter délnyugati peremvidékén található. A képen a kráter belső lejtőjén omlások nyoma látható, amelyek a mélyedés kialakulása után történtek. Balra fent néhány hosszanti, enyhén kanyarodó, keskeny sáv jelzi a robbanáskor kidobott, majd visszaesett sziklák gurulásának nyomát.

Egy 440 méteres kráter belső omlásokkal és a belőle kidobott sziklák gurulásának nyomaival (jobbra fent). A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, GSFC, ASU)

Barangoljon a Hold felszínén!

A NASA interaktív alkalmazása segítségével a Hold felszínének bármely részlete megfigyelhető. Az alkalmazás az alábbi honlapon érhető el.

A becsapódások eredménye kis méretskálán is jól látható. A kidobott és visszahullott anyag, illetve a kráterek meredek lejtőin lefelé mozgó törmelék által alkotott sávok azonban közelről, a nagy felbontású képeken ismerhetők fel.

Egy becsapódástól keletkezett kráterfal 700 méter széles részlete. A képen keresztben futó vonalak a robbanás során kidobott, majd visszahullott törmelék sávjait mutatják. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, GSFC, ASU)

Animáció az LRO új képei alapján (NASA)

Töredezett és deformált kőzetek

A Holdon a kőzetburok deformációja következtében a kőzetblokkok néhol egymásnak préselődtek és töredeztek, részben egymás fölé csúsztak, néhol akár meg is gyűrődhettek. Így keletkeztek az úgynevezett lávagerincek. Egy ilyen alakzat mutatkozik az alábbi felvételen, amely a Brisbane Z jelű kráter térségét mutatja. A Hold bazaltláva-síkságain sok helyen mutatkoznak olyan hosszanti kiemelkedések, amelyekről feltételezik, hogy zsugorodás során, illetve egyéb módon támadt összenyomó erők hatására keletkeztek.

Egy összenyomó erők hatására keletkezett hosszanti kiemelkedés, amely a képen nagyjából balról jobbra húzódik. Legmagasabb pontjairól a finom törmeléktakaró lepusztult, így néhány helyen kisebb és világosabb sziklák bukkantak a felszínre. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, GSFC, ASU)

A Hold felszínén sok rianásnak nevezett alakzat is fut. Ezek közül az egyenesek többnyire tektonikus eredetűek, míg a kanyargó útvonalúak lávafolyásoktól keletkezhettek. Az alábbi képen a Rima Calippus nevű rianás 1600 méter széles részlete látható. Az árokszerű mélyedés a kép felső részén jobb fentről balra lefelé halad. Jól megfigyelhető, hogy meredek peremén sok apró, világos szikla bukkan a felszínre. Utóbbi oka feltehetőleg az, hogy ezek a képen a legmeredekebb területek, ahol a finomszemcsés laza holdi por könnyen mozdul el lefelé, kihantolva a mélyebben lévő kőzeteket.

A Rima Calippus rianás 1600 méter széles részlete, amelynek meredek falain világos sziklák láthatók. A kép nagyméretű változatának letöltése (ASA, GSFC, ASU)