Korábbi információk: a küldetés bemutatása
Eredetileg április 29-én pénteken, hazai időben 21.47-kor startolt volna az Endeavour, de a NASA három órával az indulás előtt közölte, hogy műszaki hiba miatt 48 órával elhalasztják a startot. A probléma az egyik energiaellátó egységnél jelentkezett, amely a visszatérésnél használt hidraulikus rendszer felfűtéséről gondoskodik. Itt egy elektromos elosztódobozban jelentkezett a probléma, ezért nem kapott áramot az APU-1 jelű egység. Ezt kellett kicserélni, majd tesztelni az új rendszer üzemelését, amely a tervezettnél tovább tartott, és az űrállomás eléréséhez szükséges indítási ablak közben véget ért.
A következő startablak május 16-án délutánra esik, így magyar idő szerint legkorábban hétfőn, 14.56-kor indulhat az Endeavour. Az előkészület részeként vasárnap megkezdték az űrrepülőgép-rendszer hajtóanyagtartályának feltöltését folyékony hidrogén és hélium üzemanyaggal. A hétfő délelőtti előrejelzések alapján 70 százalék esély mutatkozik arra, hogy a meteorológiai viszonyok megfelelők lesznek a starthoz. Az eseményt a Galileo Webcast magyar szakkommentárral, 12 órától élőben közvetíti.
A legénységet Mark Kelly parancsnok, Gregory H. Johnson pilóta, Michael Fincke, Greg Chamitoff, Andrew Feustel küldetésspecialisták és az európai Roberto Vittori alkotják. A parancsnok személye nemrég még kérdéses volt, Mark Kelly feleségét ugyanis egy merénylő fejbe lőtte 2011 januárjában - ám a hölgy állapota javul, és az sem kizárt, hogy élőben követi a startot. A híradások szerint Barack Obama amerikai elnök is a helyszínen lesz a start során.
Az Endeavour STS-134 jelű küldetése lesz az utolsó teljes legénységgel induló út az űrrepülőgépek történetében. Felszállítják a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az Alpha Magnetic Spectrometer-2 (AMS) nevű részecskefizikai detektort, valamint az Express Logistics Carrier-3 (ELC-3) logisztikai egységet. További feladat lesz két S-hullámsávú kommunikációs rádióantenna és egy nagynyomású gáztartály felszerelése, emellett a legénység a Dextre robotkarnál és a külső, a mikrometeorit-becsapódások ellen védő szigetelésnél is végez majd szerelési munkákat.
Az AMS-t az űrrállomás külső felületére, az S3 jelű szerkezeti elemre rögzítik (lásd az alábbi képen). A hatalmas mágnest tartalmazó érzékelővel részecskefizikai megfigyeléseket végeznek majd, többek között antianyagot keresnek, illetve a berendezéssel nyert adatok a láthatatlan tömeg (sötét anyag) jellemzőinek megismerésében is segíthetnek. A berendezés által végzett mérésekkel pontosíthatók lesznek a kozmológiai modellek. Az ELC-3 egység pedig gyakorlatilag egy szállítótartály, amelyben több felszerelést visznek az űrállomásra, közöttük egy nagynomású gáztartályt, a két S-hullámsávú antennát és egy ammóniatartályt.
Illusztráció az AMS helyéről az űrállomás külső felületén (NASA)
A küldetés tervezett menetrendje:
1. nap: start, külső felületek ellenőrzésének megkezdése a Föld körüli pályán
2. nap: dokkolórendszerek előkészítése, külső felületek ellenőrzésének befejezése
3. nap: összekapcsolódás a Nemzetközi Űrállomással
4. nap: az AMS detektor rögzítése robotkarral az űrállomás külső felületére
5. nap: első űrséta (Fuestel, Chamitoff)
6. nap: pihenőnap, következő űrséta előkészítése
7. nap: második űrséta (Fuestel, Fincke)
8. nap: pihenőnap, következő űrséta előkészítése
9. nap: harmadik űrséta (Fuestel, Fincke)
10. nap: űrrepülőgép külső felületének ismételt ellenőrzése, következő űrséta előkészítése
11. nap: negyedik űrséta (Fincke, Chamitoff)
12. nap: munkálatok befejezése, beszámoló az eredményekről
13. nap: leválás az űrállomásról
14. nap: felkészülés a leszállásra
15. nap: leszállás
Rövidfilm az AMS detektor működéséről (NASA)
Az Endeavour küldetése alatt egy másik űrrepülőgép, az Atlantis csökkentett legénységgel készenlétben áll, és ha az Endeavour a start során fellépő esetleges sérülések miatt nem lenne képes visszatérni, akkor "mentőcsónakként" szolgálhat. Ettől függetlenül - ha már felkészítették az utazásra - az Atlantis az Endeavour sikeres küldetése esetén is indulni fog, azonban csak négy személy lesz a fedélzetén. Így ha ez az űrrepülőgép kerülne bajba, a legénységét vissza lehetne hozni Szojuz-űrhajókkal is. Ennek az extra, STS-135 jelű küldetésnek a végrehajtása anyagi okok miatt sokáig kérdéses volt, a jelenlegi döntés értelmében azonban az Atlantis fog utolsóként startolni az űrrepülőgépek közül, méghozzá ideális esetben június 28-án.
Rövid előzetes az Endeavour utolsó útjáról (NASA)
Befejeződik az űrrepülőgépek korszaka
Az Endeavour útjával, majd az Atlantis csökkentett küldetésével lezárul az űrrepülőgép-korszak. A továbbiakban egyelőre Szojuz-űrhajókkal látják el és cserélik az űrállomás legénységét, teherszállításra pedig az orosz Progressz, az európai ATV és a japán HTV teherűrhajókat használják. A tervek szerint néhány éven belül új, személyszállításra alkalmas űreszköz fog üzemelni Amerikában, az első magánkészítésű űrhajó, a Dragon. A hétszemélyes űreszköz már több sikeres kísérletben vett részt, és elvileg erre hárul majd a fő feladat az űrállomás legénységének cseréjében.
A magánszektor előretörése az űrturizmus területén még jelentősebb, amit jól mutat, hogy a rendszeres utazásokra készített Space Ship Two nevű, űrugrásra képes űreszköz hamarosan üzembe áll. Ez azonban nem képes Föld körüli pályára jutni, mindössze néhány perces súlytalanságot és ezalatt nagyszerű panorámát biztosítanak a tehetős utazóknak.