Így nyeli el a Földet egy veszélyes napkitörés

Minden korábbinál pontosabban sikerült rekonstruálni egy napkitörés mozgását és változásait. A koronakitörés során kiszabaduló anyag gigantikus száguldó buborékként terjed az űrben, amelyben millió tonnányi anyag és veszélyes töltött részecske utazik.

A csillagunkból kilövellt több millió tonnányi izzó anyag a benne lévő töltött részecskékkel komoly veszélyt jelenthet több földi tevékenységre is, ha eltalálja bolygónkat. Az ilyen veszélyes események a távközlésben, a GPS-rendszer üzemelésében is gondokat okozhatnak, de akár áramszünetet is eredményezhetnek.

Az úgynevezett űridőjárás megfigyelése keretében földi eszközökkel és űrszondákkal, elsősorban a STEREO műholdpárossal az ilyen részecskefelhők útját próbálják modellezni. A cél, hogy minél pontosabban előre lehessen jelezni egy esetleges veszélyes ütközést Földünk mágneses terével, valamint megbecsülni ennek a következményeit.

Amikor a koronakitörések elhagyják csillagunkat, még feltűnőek és erősen sugároznak, így azonosításuk egyszerű. A Naptól távolodva azonban tágulnak és halványodnak. Mire egy átlagos koronakitörés eléri a Vénusz pályáját, már egymilliárdszor halványabb a teleholdnál, és még a Tejút derengő sávjánál is ezerszer gyengébb a fénye.

A csillagunktól távolodó koronakitörés felhője (NASA/Goddard Space Flight Center/Scientific Visualization Studio)

A mellékelt animáció egy 2008 decemberében történt nagy koronakitörést, illetve annak a rekonstruált mozgását mutatja. A videó nemcsak a felhő érkezési időpontjának, mozgásának és térbeli helyzetének pontosabb megállapításában segít. Lehetőség van a benne lévő anyag mennyiségének, és ezzel pedig a földi mágneses térre kifejtett következményeknek a durva becslésére is. Mindezek mellett a mérések arra is rámutattak, hogy a száguldó felhőben lévő mágneses tér erősen változott, miközben az anyag közeledett bolygónkhoz - bár ennek pontos lezajlása és oka még további vizsgálatokat igényel.

A koronakitörés és az azt megfigyelő űrszondák térbeli helyzete, majd a jelenség következménye bolygónknál (NASA/Goddard Space Flight Center/Scientific Visualization Studio)

Az animáció pontosíthatja az ilyen események következményének megbecslését. Az előrejelzések az elmúlt években sokat fejlődtek, de még ma sem elég pontosak - jelenleg közel 4 órás hibával lehet a felhők érkezését megjósolni.

A napszélben mozgó koronakitörés felhője felülről nézve (NASA/Goddard Space Flight Center/Scientific Visualization Studio)