Hány világegyetem létezik a miénken kívül?

Egy új kozmológiai elmélet, a multiverzum-modell alapján sok más világegyetem létezik a miénken kívül, és ezek közül sokban létrejöhetett a miénkhez hasonló élet.

A mi Világegyetemünket létrehozó Ősrobbanás a multiverzum-modell szerint csak egyike volt a sok hasonló jelenségnek, amelyek temérdek univerzumot hozott létre. Ezek többsége kellemetlen hely lehet például az általunk ismert életnek, ugyanakkor szerencsés esetben, ha a körülmények lehetővé teszik, az anyagfejlődés máshol is eljuthat magasabb szintre, és az élet, sőt az értelem is megjelenhet.

A multiverzum-elmélet egyik érdekes következménye, hogy bár temérdek világegyetem létezhet, ezek többségét nem figyelhetjük meg. A többi világegyetem nagyobb részének alapvető fizikai jellemzői annyira különböznek a miénktől, hogy "kommunikálni" sem tudunk velük, tehát nem vagyunk képesek érzékelni semmilyen belőlük származó hatást. Ugyanakkor lehetnek hozzánk hasonló univerzumok is, amelyekben hasonló fizikai folyamatok zajlanak.

Ha a mi Világegyetemünkben több fizikai állandó értéke nem lenne nagyon közel a ma megfigyelhetőhöz, akkor nem csak emberek vagy egyéb élőlények, de bolygók és galaxisok sem léteznének. A fizikai állandóknak viszonylag szűk az a tartománya, amely lehetőséget biztosít létezésünkre.

A multiverzum-modell egyik népszerűsítője Paul Davies, a világszerte ismert fizikus-ismeretterjesztő szerint statisztikailag indokolt feltételezés, hogy a számtalan kisebb-nagyobb mértékben eltérő világegyetem között sokban lehetséges a nálunk megfigyelthez hasonló kémiai alapú élet. Még izgalmasabb lehetőség, hogy speciális esetekben egyes világegyetemek egymással kölcsönhatásba is kerülhetnek - tehát egy másik univerzum nyomait is megfigyelhetnénk elméletileg.

Modell két világegyetem kölcsönhatásáról. Az ütközés (balra fent) hőmérsékleti anomáliát okoz a kozmikus háttérsugárzásban (jobbra fent), illetve ennek kimutatása és hatása látható a kozmikus háttérsugárzásra kétféle ábrázolásban (lent)

Ebben a témában közöltek nemrég egy cikket a Physical Review Letters and Physical Review D című folyóiratban. Hiranya Peiris (Imperial College London) és Stephen Feeney (University College London) valamint kollégáik először készítettek részletes matematikai leírást arról, hogy lehetne más univerzumok nyomait keresni a Világegyetem legősibb forró állapotából visszamaradt kozmikus háttérsugárzásban. A szakemberek szerint a sugárzásban mutatkozhatnak olyan korong alakú területek, amelyek egy másik világegyetem és a mi Világegyetemünk ütközésének következményeként jöhettek létre. Ezeket azonban nehéz lenne azonosítani, és az érdekes elgondolásra eddig nincs bizonyíték.

Noha mindez egyelőre csak elméleti modell, nemrég egy olyan beszámoló látott napvilágot, amely alapján talán egy korábbi, a miénket megelőző világegyetem nyomát azonosították a szakemberek. Roger Penrose (University of Oxford) és Vahe Gurzadyan (Jerevan State University) a WMAP-űrszondával és a BOOMERANG nevű ballonról nyert adatok segítségével hatalmas gyűrűket azonosítottak a kozmikus háttérsugárzásban, amelyekben az egyébként mindenhol előforduló hőmérsékleti ingadozások az átlagosnál kisebbek. Elképzelésük alapján a furcsa alakzatokat szuper-nagytömegű fekete lyukak ütközése hozhatta létre egy korábbi világegyetemben, amikor nagyenergiájú gravitációs hullámok keletkeztek, és ezek nyoma a későbbi Világegyetemben, a mi Univerzumunkat létrehozó Nagy Bumm után is megmaradt.