Míg nyáron az égen magasról süt le a Nap, télen kevésbé emelkedik a látóhatár fölé. Ekkor rövidebb időt is tölt a horizont felett, mint a melegebb hónapokban. A jelenség magyarázata a Föld forgástengelyének ferdeségében rejlik. Emiatt hol az északi, hol a déli féltekére jut több napfény, és ezzel párhuzamosan váltakoznak az évszakok bolygónkon.
Bolygónk képe az északi féltekén a téli napforduló (balra fent), a tavaszi napéjegyenlőség (jobbra fent), a nyári napforduló (balra lent) és az őszi napéjegyenlőség (jobbra lent) környékén. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, EarthObservatory)
A világűrből készült felvételek szemléletesen mutatják, miként változik az év folyamán a felszín adott helyére jutó besugárzás intenzitása. A négy képet a Föld körül keringő Meteosat-9 műhold rögzítette, amely geoszinkron pályáján mozog, tehát mindig ugyanazt a pontot nézi bolygónkon. (Jelen esetben ez a nappal-éjszaka határvonal mentén, Afrika felett van.) Az egyes képeken jól látszik, hogy Napunk hol az északi, hol a déli féltekére süt erősebben, ami az évszakok váltakozását eredményezi.
A ferde forgástengely miatt változó besugárzás egy animáción