Hétfő, hazai idő szerint 11.12
A legfrissebb híradások szerint a vasárnap hajnalban lezuhant ROSAT német röntgenműhold az Indiai-óceán térségében, az Andamán-tengertől délre lépett be a légkörbe, és Kína felé haladva izzott el. Az esetleg megmaradt darabok ebben a térségben hullhattak az óceánba. Az eseményt az eddigi híradások alapján nem látták, vagyis nem sűrűn lakott terület felett történt.
A légköri belépés és lezuhanás felételezett területét a sárga vonal mutatja
Vasárnap, hazai idő szerint 7.32
A ROSAT műhold szombatról vasárnapra virradó éjszaka belépett a Föld légkörébe és elégett. Az eseményre magyar idő szerint hajnali 3.45 és 4.15 között került sor a Német Űrügynökség jelentése alapján.
A megsemmisülés helyéről egyelőre nincs információ, és ennek megfelelően azt sem tudni, hogy hány darab maradt meg a fellángolt űrtávcsőből, amelyek elérhették a felszínt. Az előzetes várakotások alapján mintegy 30 darab maradhatott meg az űreszközből, összesen 1,6 tonna tömegben, és azok mintegy 80 kilométer hosszú sávban szóródhattak szét.
Szombat, hazai idő szerint 9.57
A legfrissebb hírek alapján a ROSAT műhold valószínűleg hazai idő szerint október 22. 20 óra és október 23. 14 óra között lép be a légkörbe - azonban pontosabb időpont vagy helyszín egyelőre nem ismert. Ebben az időszakban Magyarország felett csak három alkalommal, napközben halad át a műhold a heavens-above.com honlap adatai alapján.
A ROSAT műhold néhány pályája a Föld felszínére vetítve
A fenti ábra a műhold néhány keringésének útvonalát mutatja a Föld felszínére vetítve. A sárga és kék színnel jelzett haladási utak mentén 10 perces osztásokat jelölnek a kis szakaszok. Egyelőre nem tudni, melyik keringés során lép be a légkörbe, és látható miért bizonytalan a becsapódási terület megállapítása.
Korábbi információk
Mint arról nemrég részletesen beszámoltunk, már fékeződik a ritka felsőlégkörben a német ROSAT műhold. A közel mikorbusz méretű, a használatból már több éve kivont űreszköz visszatérése szombaton vagy vasárnap esedékes. A legutolsó információk alapján a ROSAT október 20-án 200 kilométer magas pályán, 88 perc alatt kerülte meg a Földet. Kis keringési magassága ellenére igen halvány objektum, megfigyelése kifejezetten nehéz, ezért nem sok fénykép látott róla napvilágot. Az alábbi, most közölt képet egy hete készítették.
A műhold hamisszínes fényképe, amelyen a róla visszatükröződő napfény látszik október 14-én (Ralf Vandebergh)
Az űrtávcsőből közel 30 darab, összesen 1,6 tonnányi töredék élheti túl a felizzást. A becsapódás helyszíne egyelőre nem ismert, az 53. északi és déli szélességi kör között bárhol sor kerülhet rá. A modellszámítások alapján az űrtávcső legnagyobb darabja maga a távcső 400 kilogrammos tükre lehet, amely jól ellenáll az erős hőhatásnak is. A töredékek várhatólag 450 kilométer/óra körüli sebességgel csapódnak majd a felszínbe egy körülbelül 80 kilométer hosszú sávban, ahol a legnehezebb darabok jutnak a legmesszebbre az első felizzás helyétől.
Fantáziarajz a ROSAT műholdról. A korábban bemutatott fényképen látható sárgás, háromszög alakú naplemetábla-együttes itt a kép jobb felső részén figyelhető meg (DLR)
A becslések alapján 1:2000-hez az esély arra, hogy bárkit eltalál a ROSAT egy lezuhanó darabja a Földön. Ez tehát annak a valószínűsége, hogy egyáltalán embert talál el valamelyik töredék a közel 7 milliárd főből, ezen belül 1:700 000-hez az esély arra, hogy ilyen eseményre a műholdat felbocsátó Németország területén kerül sor. A statisztika szerint pedig 1:14 trillióhoz az esély, hogy egy adott embert eltalál egy töredék - utóbbi tehát valamivel nagyobb, mint az UARS műholdnál, azonban itt is majdnem elhanyagolható, és nagyságrendekkel kisebb, mint egy közúti baleset valószínűsége. A számítások alapján például 60 ezerszer nagyobb eséllyel csap valakibe a villám, mint hogy eltalálja a műhold egyik töredéke.
A ROSAT műhold pályája a Föld körül, illetve a légköri belépés szimulációja (AGI)