Egymilliós bírság is jöhet a nyaralásból hazahozott emléktárgyak után

illegális szuvenírek, kígyópálinka
Vágólapra másolva!
Védett görög teknősöket és korallokból készült szuveníreket próbálnak meg a leggyakrabban illegálisan behozni az országba a nyaralásból hazatérő magyar turisták. Külföldön az ajándékárusok gyakran kínálnak olyan termékeket, amelyeknek Magyarországra hozatalához engedély szükséges - ennek hiányában komoly bírságot szabhat ki a hatóság.
Vágólapra másolva!

Világszerte évente több mint 350 millió élőlényt érint a nemzetközi kereskedelem. Egy részükből kedvtelésből tartott állat vagy dísznövény lesz, míg más részükből dísz- vagy használati tárgy készül. Orvvadászok lesnek az elefántokra, hogy agyarukból és bőrükből drágán eladható dísztárgyak készüljenek, míg a nagymacskák bundájából kabát és táska lesz. Az orchideakedvelők már több fajt is a kihalás szélére sodortak az illegális gyűjtéssel, és ez nemcsak a trópusi fajokra vonatozik: a hazánkban fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) Sopron környéki megfogyatkozásáért a magángyűjtők tehetők felelőssé.

A veszélyeztetett élőlények és a belőlük készült termékek nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezményt avagy CITES-t (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) 1973-ban írta alá 80 ország képviselője. Magyarország 1985-ben csatlakozott a megállapodáshoz, melynek ma már 175 ország tagja, és közel 35 ezer fajra vonatkozik. A fajokat az egyezmény három függelékbe sorolja; az I. függelékbe tartozó, kipusztulás szélén álló 900 fajjal tilos kereskedni. A II. függelék fajait szintén veszélyezteti a kereskedelem, de nem kritikusan, így megfelelő engedéllyel lehetséges a nemzetközi kereskedelmük. A III. függelékbe olyan, tagországok által javasolt fajok kerültek, melyek az adott országban már jelenleg is védelem alatt állnak, de nemzetközi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a nem fenntartható vagy illegális kiaknázást megelőzzék.

Nem szabad behozni a tengerparton gyűjtött korallokat

"A magyar turisták zöme nem tudja, hogy a korallfajok többsége CITES-es, így a korallvázak behozatalához is engedély szükséges" - mondta az [origo] kérdésére Práger Anna, a Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Osztályának vezető tanácsosa. Nagyon sokan térnek haza a tengerparti nyaralásból gyűjtött vagy vásárolt, engedéllyel nem rendelkező kőkorallvázzal, de a tudatlanság nem mentesít a felelősség alól, és ellenük is büntetőeljárás indul.

Szintén nemzetközi és hazai védelem alá tartoznak a szárazföldi teknősök, amelyekbe Dél- és Kelet-Európában könnyen belebotolhatnak a kirándulók, és sokak fejében megfordul, hogy elhozná házi kedvencnek - mondta Práger. Engedély nélkül azonban ez természetkárosításnak minősül, és büntetést von maga után. A közelmúltban például a röszkei határátkelőnél egy szerb állampolgárságú nő autójának részletes átvizsgálásakor bukkantak egy mozgó csomagra a pénzügyőrök, melyből egy görög teknős került elő. Ezek az állatok viszonylag könnyen tenyészthetők, és tenyésztőtől, állatkereskedésből itthon legálisan megvásárolhatók.

Forrás: AFP
Görög teknős (Testudo hermanni)

Más kontinensekről igazi egzotikumokkal próbálnak hazatérni a nyaralásból. Práger elmondta, hogy Délkelet-Ázsiából (Thaiföldről, Vietnamból) gyakran hoznak kígyópálinkákat (melyekben az alkoholban sokszor védett fajok úsznak), és más, hüllőkből készült termékeket, például kobrabőrből készült retikülöket vagy teknősök páncéljából készült dísztárgyakat. Afrikában és Ázsiában számos országban árusítanak elefántcsontból készült szuveníreket (ékszerek, szobrok), de az elefánt szigorúan védett faj, így ezeknek a termékeknek a behozatala is tiltott. A tokhalak ikrájából készült kaviárt csemegeként vásárolják, de papírok nélkül fejenként csupán 125 gramm hozható be az országba, ennél nagyobb mennyiséghez már engedély szükséges.

Mi az, amit hazahozhatunk?

Nagyon sok olyan emléktárgy is van, amelyek legálisan behozhatók az országba, és vásárlásukkal támogatjuk a helybelieket is. Ezek közé tartoznak az üvegből és kőből készült ékszerek, kókuszdióból készült csészék, selyemfonálból vagy növényi rostokból készült szövetek, cserépedények és az FSC védjeggyel ellátott, fenntartható erdőgazdálkodásból származó faanyagból készült tárgyak.

Forrás: AFP
Korallból készült nyaklánc

CITES export- és importengedélyek birtokában az egyezmény II. függelékébe tartozó fajok is behozhatók az országba. Ezek közé tartoznak a már korábban említett korallvázak, a legtöbb hüllő bőréből készült szuvenír és a kígyópálinka. Vannak továbbá olyan fajok is, amelyeket korlátozott mennyiségben engedély nélkül is hazahozhatunk, ilyenek például a kaktuszokból készült úgynevezett esőbotok (személyenként 3 darab), az óriás szárnyascsigák házai vagy az óriáskagylók héjai, melyekből fejenként maximum 3 darab szállítható be az országba.

Speciálisan képzett kutya keresi a CITES-fajokat a határon

A határon lefoglalt szuvenírekről a minisztérium vagy a nemzeti parkok, esetleg egyetemek vagy a Természettudományi Múzeum munkatársai állapítják meg, hogy valóban veszélyeztetett fajtól származnak-e. A Washingtoni Egyezmény hatálya alá tartozó fajokból készült termékek illegális behozatala büntetőeljárást vonhat maga után, ami tízezertől egymillió forintig terjedő természetvédelmi bírságot és akár 3 évig terjedő szabadságvesztést is jelenthet - mondta Práger.

Forrás: AFP
Elefántcsontból készülő dísztárgy

A magyar vámtisztviselők munkáját 2011-től egy, a veszélyeztetett fajok azonosítására kiképzett kutya is segíti. Pálinkás András alezredes, kutyavezető-képző az [origo]-nak elmondta, hogy az 5,5 éves labrador retriever az élő állatokon kívül az ezek részeiből készült termékeket (például bőr, karkötő, faragvány), valamint csontokból és belső elválasztású szervekből készült gyógyhatású készítményeket (potencianövelők, fájdalomcsillapítók) is képes kiszagolni. A Cappy névre hallgató kutya a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatóságán teljesít szolgálatot, és a veszélyeztetett fajokon kívül kábítószer-keresésre is kiképezték - előbbit fekvéssel, utóbbit kaparással jelzi vezetőjének. Az országban Cappy az első, CITES-fajok keresésére betanított kutya, de a jövőben további kutyák képzését is tervezik.

"Ne vedd, védd!" - ezzel a szlogennel hívja fel a Vidékfejlesztési Minisztérium és a WWF Magyarország a külföldre utazók figyelmét, hogy kerüljék el a védett állatok és növények, valamint a belőlük készült termékek szuvenírként történő vásárlását a nyaralás alatt. A Washingtoni Egyezmény alá tartozó védett fajokról bővebben a Cites.hu oldalon található információ. A minisztérium szakemberei augusztus 14-én a Sziget Fesztiválon is kint lesznek, ahol szívesen nyújtanak segítséget az érdeklődőknek természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!