Ha megnézzük az újvilági főemlősök pofáját, rögtön szembetűnik az arcok változatossága, mondja Michael Alfaro, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) ökológus és evolúcióbiológus kutatója. "Élénkvörös pofákat, bajszokat, szőrtarajokat és sok mást látunk. Sok megválaszolatlan kérdés van még azzal kapcsolatban, hogyan alakultak az arcok az evolúció folyamán, és milyen tényezők magyarázzák az arctulajdonságok evolúcióját" - mondja Alfaro.
Az "evolúciós detektívekként" dolgozó kutatók 129 Közép- és Dél-Amerikában élő felnőtt hím főemlős pofáját tanulmányozták. Az általuk feltárt összefüggéseket a Proceedings of the Royal Society B január 11-i számában ismertették.
A biológusok 14 régióra osztották fel az egyes arcokat. Minden részt - köztük a szőrzetet és a bőrt is - színkódokkal láttak el. Tanulmányozták a pofák anatómiáját és mintázatát, és mindegyikhez egy arcbeli összetettséget kifejező értéket rendeltek.
Megvizsgálták, miként alakult a főemlősök arcának összetettsége az idők folyamán, valamint felmérték a főemlősök társadalmi szerveződését. Annak felméréséhez, miként függ össze az arcszínezet a fizikai környezettel, elemezték a környezeti változókat. Statisztikai módszereket is felhasználtak a főemlőscsoportok evolúciós történetének elemzéséhez és annak megállapításához, mikor váltak szét egymástól.
Közép- és dél-amerikai majmok arcszínezetének összetettsége és evolúciós történetük. A majomfajok a következők: (1) Cacajao calvus, (2) Callicebus hoffmansi, (3) Ateles belzebuth, (4) Alouatta caraya, (5) Aotus trivirgatus, (6) Cebus nigritus, (7) Saimiri boliviensis, (8) Leontopithecus rosalia, (9) Callithrix kuhli, (10) Saguinus martinsi, and (11) Saguinus imperator
A kutatók azt tapasztalták, hogy a nagyobb csoportokban élő fajok pofája egyszerűbbé, dísztelenebbé vált. A szakemberek úgy gondolják, hogy ez összefüggésben állhat azzal, hogy e csoportok tagjai arckifejezésekkel kommunikálnak egymással. Az egyszerűbb arc könnyebben, jobban érthetően közvetíti a kifejezéseket a többiek számára.
A kutatók úgy vélik, hogy felfedezésük az emberi arc evolúciójának értelmezésében is hasznosítható. Az eredmények arra utalnak, hogy az emberi arc alakításában az egyik fő tényező lehetett, hogy az arcon egyértelmű kifejezések jelenhessenek meg.
"Az embereknél nincsenek kifinomult arcdíszek, viszont megvan az a képességünk, hogy arckifejezések segítségével vizuálisan kommunikálhassunk" - mondja Alfaro.