Film a csütörtöki, Föld felé irányuló nagy napkitörésről

Látványos robbanás zajlott le a Napon, és a kilövellt részecskefelhő a Föld felé indult. Ha eltalálja, komoly geomágneses viharok és alacsonyabb földrajzi szélességeken is feltűnő sarki fények jöhetnek a hétvégén.

Január 19-én, magyar idő szerint 16.15 és 17.30 között látványos robbanás történt a Napon. Az 1401-es sorszámú napfoltcsoporthoz kapcsolódóan egy heves (az M3 kategóriába sorolt) napkitörés, és egy azt követő koronakitörés zajlott le. A kilövellt részecskefelhő nagyjából a Föld felé indult el.

Film a robbanásról a Solar Dynamics Observatory felvételén (NASA, SDO, Spaceweather.com)

Egy ilyen anyagtömegek átlagosan egy nap alatt éri el a Földet. Bolygónk magnetoszférájával ütközve heves geomágneses viharokat válthat ki, és távközlési zavarokat, illetve sarki fényt is okozhat.

Flerek (napkitörések) osztályozása

A napkitöréseket az esemény során felszabadult energia nagysága szerint sorolják az alábbi típusokba, amelyeken belül 1-től 10-ig terjedő számozással további altípusok különíthetőek el:

• A - alig nagyobb csillagunk átlagos háttéraktivitásánál
• B, C - nem képesek befolyásolni a földi eseményeket
• M - rádiózavarokat okoznak, a sarkvidéken megnövelhetik a repülőgépeken utazók sugárterhelését
• X - a legenergikusabb események a Naprendszerben

A kategorizálás a földrengésekre használt Richter-skálához hasonlóan logaritmikus, egy X kategóriájú esemény intenzitása közel 10-100-szorosa az M típusúnak. Az eddig észlelt legnagyobb napkitörés 2003-ban történt, amelyet nehéz besorolni, mivel az osztályozás szerint körülbelül X28-as kategóriánál mondták fel a szolgálatot a detektorok, legalább ilyen erős volt tehát.

A koronakitörés robbanása "oldalról", az egyik STEREO-űrszonda megfigyelései alapján (NASA)