A felnőtt hím egy fémhurokba akadt bele egy ingoványos területen a kongói Luo tudományos rezervátumban. A bonobónak sikerült kitörnie a hurkot rögzítő facsemetét, csapatának tagjai pedig, miután észlelték, hogy társuk bajba esett, azonnal köré gyűltek. Igyekeztek megtisztítani a hurkot a ráfonódott liánoktól, valamint nyalogatták a hím sebeit, és próbálták leszedni a hurkot az ujjairól.
Miután társukat nem sikerült teljesen kiszabadítani a csapdából, a csapat abba a száraz erdőbe vonult, ahol általában az éjszakákat töltötték. Másnap reggel pedig 1,8 kilométert vándoroltak arra a helyre, ahol előző nap a hím csapdába esett. Miután társukat nem találták ott, visszatértek az erdőbe táplálkozni. A hím végül hat héttel később újra csatlakozott a csapathoz.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban, bantu gazdálkozók területén lévő rezervátumban japán kutatók már 1973 óta tanulmányozzák a bonobók viselkedését. Az esetet Nahoko Tokuyama, a Kiotói Egyetem munkatársa jegyezte fel, és a Primates című folyóiratban publikálta. A kutató szerint a bonobók fajtársuk miatt tértek vissza a mocsaras részre, ugyanis az kívül esik a csapat szokásos táplálkozó területén.
Tokuyama kollégája, Takechi Furuichi elmondása szerint ez az első alkalom, hogy ilyen viselkedést figyeltek meg főemlősöknél. A kutató úgy véli, hogy a bonobó közösségek azért olyan gondoskodóak, mert a csapatokat nőstények vezetik, akiknek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy felneveljén utódaikat. "A csoport egysége mindennél fontosabb számukra" - mondta Furuichi.