Mi a baj a hirtelen felindulásból elkövetett nyúlvásárlással?

Ha húsvét, akkor nyúl: lehet törpe vagy normál méretű, lógó vagy álló fülű, sima szőrű vagy oroszlánfejű. Sokan döntenek úgy, hogy meglepik a gyereket egy igazi, élő állattal, ám a következményeket már nem gondolják végig.

Amennyire jó ötletnek tűnhet egy élő állat ajándékozása, legalább annyira fordítva is elsülhet a dolog. Ha az ajándékozott nincsen felkészülve az állat tartására - akár azért, mert nem számít rá, vagy azért, mert túl fiatal hozzá - akkor sokkal inkább teher lehet az állat, mint öröm. A felelős nyúltenyésztők nem is adnak el húsvét környékén kisnyulat, hogy kiszűrjék a meggondolatlan vásárlókat. Egy állat tartásának ugyanis komoly anyagi és tárgyi feltételei vannak, ha pedig ezek nem teljesülnek, akkor sok bosszúságot okozhat.

A nyúl esetében például elengedhetetlen egy megfelelő méretű ketrec, amelynél fontos figyelembe venni az állat várható méretét: a törpenyulak 1-2 kilogramm közöttiek, míg a nagyobb méretű házinyúl fajták akár az 5 kilogrammot is elérhetik. (A ketrec azonban önmagában nem elég, ki is kell engedni az állatot, hogy szabadon mozoghasson.) A törpenyulak életkora általában 6-8 év, de akár 10-12 évig is elélhetnek. Ezek alapján tehát nagyon komoly elkötelezettséget jelent egy nyúl beszerzése.

A fiatal nyulak viszonylag könnyen kézhez szoktathatók, és szeretik a simogatást. Nem lehet azonban velük fogócskázni, nem szeretik, ha kergetik őket, és ha idegesek, akkor dobbantással figyelmeztetik az esetleges betolakodót - legyen az akár a család kutyája vagy egy húsklopfoló. Nem mindegyikük szereti, ha emelgetik, vannak nyulak, amelyek erőteljes rúgásokkal próbálnak szabadulni.

Tartásuk annyira nem is egyszerű, mert ha nem kapnak megfelelő vitamindús táplálékot, akkor különböző hiánybetegségek alakulhatnak ki náluk. Fő táplálékuk a széna, de friss zöldségeket és gyümölcsöket is fogyasztanak, valamint korlátozott mennyiségben különböző magvakat. Bizonyos betegségek ellen javasolt beoltatni őket, mert ezek könnyen végzetesek lehetne számukra. Sok odafigyelést igényelnek, mert kifejezetten rossz betegek, és a gazda gyakran már csak akkor veszi észre, hogy baj van, amikor már nem lehet segíteni.

A nyúl helyett a csibe és a kiskacsa még rosszabb választás, elvégre ki akarna egy tyúkkal (vagy kakassal) és egy kacsával egy háztartásban élni - kivéve, ha amúgy is van baromfiudvar a ház körül. Bármennyire is aranyos tehát egy lógó fülű szőrpamacs vagy egy pihés baromfi, inkább álljunk ellen a kísértésnek.

Ha valaki hosszas mérlegelés után úgy dönt, hogy nem vesz élő állatot, akkor sem kell lemondania a nyulazásról. Az állatkertek többsége, például a budapesti, a miskolci, a pécsi és a győri kisállat-simogatókkal várja az ünnepek alatt a látogatókat, és sok húsvéti rendezvényen is lesz lehetőség állatsimogatásra. A Fővárosi Állat- ás Növénykertben tanácsadással is várják az érdeklődőket, ha valaki esetleg mégis a nyúlvásárlás mellett döntött.

A budapesti állatkert az 1990-es évektől befogadta azokat a nyulakat, amelyeket a húsvét elteltével mégsem tudtak vállalni, mert váratlanul, ajándékba kapták vagy mert kiderült, hogy a gyerek allergiás a nyúlszőrre. Évente néhány száz nyúl került így be az állatkertbe, melyeknek aztán állatvédő szervezeteken keresztül kerestek otthont. Az akciót végül négy évvel ezelőtt azért szüntették meg, mert egyre több olyan ember élt vele, aki nem is foglalkozott azzal, hogy milyen felelősséggel jár egy állat megvásárlása. Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy az akció ideje alatt terjedtek olyan hírek, miszerint a befogadott nyulak az állatkerti ragadozók vacsorájaként végezték. Hanga elmondta, hogy ezek az állatok azonban túl nagy kockázatot jelentettek az állatkerti állatok számára, mert az egészségi állapotuk nem volt mindig kielégítő, ezért fel sem merült, hogy a befogadott nyulak az értékes, ritka állatkerti állatok elég kerüljenek.