Hadd lobogjon a hajunk! Bolond-Nobel-díjak 2012-ben

Hogyan lehet elhallgattatni a borzasztóan unalmasan és hosszan beszélő előadókat? Hogyan mozgassuk a fejünket, hogy igazán szépen lobogjon a lófarkunk? Ezekre a problémákra is megoldást találtak az idei IgNobel-díj kitüntetettjei.

A felesleges és nevetséges, de a tudományt mindenképpen népszerűsítő kutatások éves díjátadó ünnepsége magyar idő szerint péntek hajnalban zajlott a Harvard Egyetemen, a közönség szokásos papírrepülő-dobálása közepette. A díjalapító ceremóniamester, Marc Abrahams annak az Annals of Improbable Research című tudományos vicclapnak a szerkesztője, amely néhány harvardi - egyetemi és főiskolai - egyesülettel együttműködve odaítéli az IgNobel-díjakat, vagy ahogy sok helyen emlegetik: a "bolond Nobeleket".

Az IgNobelt - amelynek nevét az ignoble, vagyis alantas, méltatlan, hanyagolható angol szóból képezték - 1991 óta osztják ki. Az alapszabály szerint olyan kutatással lehet elnyerni, amelyet nem lehet vagy nem érdemes megismételni. Az IgNobel-díjjal nem jár pénzjutalom, sőt a díjazottak maguk fizetik az utazási költségeiket is. A Harvard Egyetem Sanders Színházában idén huszonkettedszer vehették a "bolond-Nobel-díjasok" az elismeréseiket.

Pisztolyként használható beszéd-összezavaró

Az idei felhozatalból nekünk legjobban két japán fiatal - Kazutaka Kurihara és Kodzsi Cukada - furcsa szerkezete tetszett. A SpeechJammer a hosszan, lassan és unalmasan, vagy az éppen érthetetlenül gyorsan beszélő szónokokat, előadókat zavarja össze. A szerkezet szinte fegyverként működik: ha ráirányítják valakire, aki beszél, akkor néhány milliszekundumos késleltetéssel megismétli az elhangzottakat. Mindez rendkívül zavaró lehet az érintett számára. A kutatók szerint az eszköz konferenciákon is igen hasznos lehet, mert segítségével megakadályozható, hogy egy-egy előadó jelentősen túllépje a rendelkezésére álló időt.

Egy másik kutatócsoport a lófarokra ható fizikai erők tanulmányozásáért kapott díjat. Az elterjedt hajviselet tanulmányozása során érdekes összefüggésekre jöttek rá, például arra, hogy milyen sebességgel érdemes ráznunk a fejünket, hogy igazán jól lifegjen a lófarkunk. A lófarok fizikáját Joseph Keller, Raymond Goldstein, Patrick Warren és Robin Ball vizsgálta meg. Joseph Keller ezen a napon két IgNobelt is kapott, mert 13 évvel ezelőtt a zsűri megfeledkezett róla, amikor egy olyan cikket díjazott, amelynek többi szerzője megkapta az "elismerést".

A béke IgNobel-díjat az orosz Igor Petrov kapta, aki régi orosz töltényeket apró új gyémántokká alakított át. A kémiai díj Johan Pettersonnak jutott, amiért kimutatta, hogy egy svéd kisvárosban, Anderslövben miért lesz egyes házakban zöld az emberek haja.

Azért ne robbanjanak fel a páciensek

Két francia kutató a bélgázokat tanulmányozta. Kutatásaik célja, hogy béltükrözés során a betegek ne robbanjanak fel a bennük termelődő gázoktól.

Ez a lazac még él - az IgNobel-díjasok viszont döglött halak agytevékenységét vizsgálták

Agyhalálért is lehetett IgNobelt kapni: egy döglött lazac agyának tevékenységét vizsgálta a négytagú amerikai kutatócsoport. Kiderült, hogy megfelelő statisztikai módszerekkel, trükkökkel még ki is lehet mutatni valamit.

Ha valakinek nem volt elég a bélgázos kísérlet, annak a csimpánzok fenekét és arcát összehasonlító vizsgálatokat is ajánlhatjuk. Kiderült ugyanis, hogy a csimpánzok képesek fényképek alapján egymás arcát és fenekét társítani, és később a hátsóikról is felismerték egymást.

Volt, aki nem jött el a díjáért

Irodalmi IgNobelt kapott az amerikai kormány egyik szerve (U.S. General Accountability Office) egy olyan beszámolóért, amely egy másik beszámoló beszámolója volt, pontosabban az is egy másik beszámoló beszámolója volt. Érdekes, hogy senki sem jött el a díjért...

A pszichológiai IgNobelt holland kutatók nyerték el, akik azt tanulmányozták, hogy balra dőlve miért látszik kisebbnek az Eiffel-torony.

Ruszlan Krecsetnyikov (Rouslan Krechetnikov), a University of California Santa Barbara professzora azért kapott folyadékdinamikai IgNobelt, mert tanítványával, Hans Meyerrel együtt leírta, miért lötyögtetjük ki a kávét, amikor hordozgatjuk a csészét. Amúgy a lötyögő folyadékok nem mindig ennyire viccesek: egy rakétát például destabilizálhat a súlypont elmozdulása, ezekben ugyanis szintén folyékony üzemanyag van - hívta fel a figyelmet Krecsetnyikov.

A díjátadón több "rendes" Nobel-díjas is megjelent, ami mutatja, hogy azért a tréfásnak tűnő kutatások mögött is sok munka rejlik. Az "igaziak" közül Eric Maskin is feltűnt: nemcsak díjat adott át, hanem mint a 2007-es közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje, az egyik "nyeremény" is volt ezúttal. Egy találkozót nyerhetett vele az a szerencsés néző, akinek a Sanders Színházba szóló jegyén egy fekete lyuk volt.

A díjátadó ünnepségről készült film itt látható. A Scientific American blogja az egyes kutatásokhoz kapcsolódó tanulmányok címeit is közli.

A valódi, Svéd Királyi Tudományos Akadémia által odaítélt 2012-es Nobel-díjak bejelentésére október 8-ától kerül sor Stockholmban.