Kerítést építene a Föld köré az USA

A kerítés nem szögesdrótból készülne, hanem radarjelekből állna, és a célja az egyre szaporodó űrszemét kordában tartása lenne. A közelmúltban az első magyar műhold, a Masat-1 is veszélybe került egy űrszemét miatt.

Az amerikai hadsereg és a NASA az űrkorszak hajnala óta követi a Föld körül keringő mesterséges égitesteket. Ezek közül azonban csak néhány száz a ténylegesen működő műhold, viszont legalább húszezerre rúg azoknak a használhatatlanná vált űreszközöknek és nagyobb törmelékdaraboknak a száma, amelyeket összefoglalóan űrszemétnek nevezünk. Ezek ma már komoly veszélyt jelentenek a működő műholdakra.

A Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) már több alkalommal is módosítania kellett a pályáját azért, hogy kitérjen az űrszemét egy-egy darabja elől. Emberéletek csak az ISS esetében forognak kockán, azonban a törmelék nemcsak az ISS-re jelent veszélyt, hanem a legkülönfélébb távközlési, navigációs, távérzékelési és egyéb szolgáltatásokat vagy éppen katonai feladatokat ellátó műholdakat is tönkreteheti. Ráadásul nemcsak az említett 20 000 nagyobb darab okozhatja egy-egy értékes műhold pusztulását, hanem a követhetetlenül apró törmelékdarabok százezrei, sőt milliói is.

A nagyobb darabok száma is meghaladja a húszezret

Franz Gayl, a haditengerészet polgári szakértője a CNN-nek nemrég elmondta, hogy az űrszemét szaporodásával egyre nő a veszély. Bár a törmelékdarabok néha lezuhannak a Földre, az igazi veszélyt mégsem a földfelszíni emberi létesítményekre jelentik, hanem az űrben működő rendszerekre. Ráadásul az űrszemét mennyisége egyre nő, ami a kockázat exponenciális növekedését okozza. Veszélyt jelenthet majd az űrturizmusra is, bár az első turistarepülések nem érik el azt a néhány száz kilométeres magasságot, ahol a legtöbb az űrszemét.

Az Egyesült Államok most 3,5 milliárd dollárt szán egy "űrkerítés" megvalósítására, ez azonban egyelőre csak becsült költség. A radarrendszer feladata az lesz, hogy az apróbb darabokat a jelenleg elérhetőnél nagyobb magasságban is észrevegye. A tervek szerint a 10 centiméteres törmelékdarabokat 2000 kilométer magasságig kell érzékelniük a radaroknak. A radarokat a minél pontosabb követés érdekében nemcsak az USA szárazföldi területén helyeznék el, hanem a Csendes-óceán déli részén fekvő Marshall-szigeteken is. A 3,5 milliárd dolláros megrendelés elnyeréséért két cég verseng, eredményhirdetés és szerződéskötés az év végére várható.

Egy lehullott űrszemétdarab Texasban

A jelenlegi eszközökkel követhető törmelékdarabok mozgását folyamatosan figyelik, ha valamelyik veszélyesen megközelítene egy aktív műholdat, akkor riasztják az üzemeltetőket. A manőverezésre képes műholdak - akárcsak az ISS - kitérhetnek a feléjük száguldó törmelékdarab elől, az erre képtelenek esetében viszont csak a szerencsében lehet bízni. Ez történt október elején az első magyar műholddal, a Masat-1-gyel is, amikor egy 2007-ben szétesett kínai műhold egyik darabja mindössze 170 méterre repült el a Masattól. A magyar műhold akkor megúszta, azóta is kifogástalanul működik.

Az űrszemét kérdése évek óta szerepel az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) napirendjén is. Néhány éve a Bizottság ajánlást fogadott el arra vonatkozóan, miként kellene az űrszemét mennyiségét csökkenteni, vagy legalább a növekedésének gátat vetni. Bár az ajánlások nem kötelező érvényűek, és a be nem tartásukat sem tudja szankcionálni az ENSZ, mégis a felbocsátó államok többsége igyekszik betartani az abban foglaltakat. Az egyik legfontosabb pont értelmében a kiégett rakétafokozatok maradék üzemanyagát el kell égetni vagy ki kell ereszteni, az akkumulátorokat pedig ki kell sütni, nehogy egy szikra robbanást okozzon, ami az űrszemét nagy részét alkotó törmelék ugrásszerű szaporodását idézné elő.

A szilárd hajtóanyagú rakétafokozatok égésterméke

Sajnos a közelmúltban mégis éppen egy ilyen baleset miatt keletkezett sok száz újabb törmelékdarab a Föld körüli pályán. Az ENSZ ajánlásait ugyanis csak működőképes űreszközökkel lehet betartani. Az augusztusi sikertelen start után sok üzemanyag maradt egy orosz Briz-M hordozórakéta pályára álló utolsó fokozatában. Ahogy attól tartani lehetett, az egymással érintkezésbe kerülő hidrazin és nitrogén-tetroxid október 16-án fel is robbant. Ráadásul a robbanás az ISS és számos fontos aktív műhold repülési magassága környékén történt. Bár a Föld körül keringő törmelékdarabok száma a légköri fékeződés következtében lassan, de biztosan csökken, ez a fogyás nem képes lépést tartani a szemét gyarapodásával.

Immár Európa is felismerte, hogy az űrszemét követése stratégiai kérdés, ezért az űrtevékenységnek ezen a területén is önállóságra törekszik (hasonlóan az ugyancsak stratégiai jelentőségű távközléshez, navigációhoz vagy éppen távérzékeléshez). Az EU űrpolitikájának egyik eleme a magyarra nehezen lefordítható Space Situation Awareness, vagyis az űrbeli és űrből fenyegető veszélyek követése. Ennek fontos része lesz az űrszemét önálló, az amerikai katonai radaroktól független követése. A programot az EU az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen fogja megvalósítani. Biztonsági okok miatt ebben aktívan csak az ESA tagállamai vehetnek részt, így Magyarország - még mindig nem lévén ESA-tag - ebből egyelőre ki van zárva.