Veszélyben a tenger bohócai

Veszélybe került az Egyesült Államok lundapolulációja. A tréfás külsejű tengeri madarak száma valószínűleg azért csökken, mert az óceán vizének melegedése miatt nem találják megszokott táplálékukat.

"Elég sok jelét észleltük annak, hogy a lundák és más tengeri madarak gondban vannak" - mondta Rebecca Halberton, a Maine-i Egyetem kutatója, aki évek óta tanulmányozza őket. "A Maine-öböl két legnagyobb lundakolóniájában a múlt nyárom nagyot zuhant a fiókák túlélési aránya, a massachusettsi és a bermudai partokon több tucat lundatetemet sodort a víz a szárazföldre" - tette hozzá.

Színpompás, csíkos csőre, körte alakú teste és mókás totyogása miatt a lundát a tenger bohócának is hívják, ráadásul a vízimadár-rehabilitáció mintapéldájaként emlegetik. Maine-ből ugyanis majdnem teljesen kipusztultak, amikor az 1800-as évek végén a telepesek húsuk, tolluk és tojásaik miatt vadászni kezdték őket. 1901-re egyetlen maine-i pár maradt életben a parttól távoli Matinicus Rock szigetén.

Steve Kress,a National Audubon Society tengerimadár-rehabilitációs programjának igazgatója negyven éve dolgozik azon, hogy a maine-i partok lundakolóniái fennmaradjanak. Jelenleg több mint kétezer példány él az államban, többségük három szigeten. A Seal-szigeten és a Matinicus Rockon az ötéves átlag szerint a tojások 77 százalékából származott fióka, ez az arány tavaly nyárra 33 százalékra esett vissza.

A lunda szülők általában heringgel táplálják kicsinyeiket, ám tavaly nagy mennyiségben adtak nekik a délebbi vizeken honos vajhalból, amely egyre gyakoribb a Maine-öbölben. Ám a fiókák éhesek maradtak, mivel ez a hal túl nagy és kerek volt nekik. A lundatetemek mellett a kutatók meg nem evett vajhalak kupacait találták.

A lundacsibék közül egyre kevesebb nő fel, ismeretlen okból nagy számban pusztulnak, az extrém körülmények miatt az óceán vize elmossa a Seal-szigeti odúkat: Kress a jelek láttán aggódik, mit hozhat a jövő.

"Nem tudhatjuk, mit hoz az éghajlatváltozás. A megszokott halak elköltözhetnek, délebbiek úszhatnak fel a helyükre. A lundák talán alkalmazkodnak az új táplálékhoz, csak ők tudják, hogy alakul a történetük" - mondta Kress.