A másodperc milliomod részének töredéke alatt lejátszódó kémiai reakciók - például egy molekula alakváltozása, vagy egy elektron átugrása az egyik atommagról egy másikra - a klasszikus kémiai kísérletekkel követhetetlen folyamatok. Megértésükhöz számítógépes modelleket kell használni.
A modellek egy része a klasszikus fizikán alapul, ami nagy molekulák durva modellezését teszi lehetővé. A kvantumfizikán alapuló modellek pedig kisebb részleteket tudnak leírni, de azt jóval nagyobb pontossággal. Korábban a kutatóknak választaniuk kellett, hogy melyik modellt alkalmazzák.
A három most díjazott kutató munkásságnak lényege, hogy lehetővé tették a kétfajta megközelítés egyesítését, az úgynevezett többskálájú számítógépes modellezést a bonyolult kémiai rendszereknél. Így ma már például lehetőség van arra, hogy egy egész molekula vizsgálatakor jobban fókuszáljanak a molekula igazán fontos részére.
Mindez például a gyógyszertervezésben óriási jelentőségű. Amikor azt vizsgálják, hogyan kötődik egy gyógyszermolekula a támadáspontjához a sejtben, akkor csak a kötőhelyet érdemes vizsgálni részletesen (kvantumfizikai alapokon), a molekula többi részének modellezésére elég a klasszikus megközelítés, de a kettő egyszerre történik.
A számítógépes modellek, a komputeres tervezés ma már ugyanolyan fontos a kémia számára, mint a hagyományos kísérletek. Így választják ki például sok ezer gyógyszerjelölt molekulából azokat, amelyekkel aztán megkezdődnek a további, részletesebb vizsgálatok.