Furcsa világot tártak fel az elaltatott sünök

Rengeteg sün él a Margitszigeten, és szinte hemzsegnek rajtuk a Lyme-kórral fertőzött kullancsok. Az egyik sünről 238 élősködőt szedtek le a kutatók, akik sok mindenen meglepődtek, amikor a szigeti sünök különleges, zárt közösségét vizsgálták.

Az alig egy négyzetkilométeres szigeten legalább száz (de az is lehet, hogy kétszer ennyi) sün él, ami jóval több, mint amennyi mondjuk egy ugyanekkora területű erdőben lenne. A szigeten ugyan ki-be járkálás nincsen (a hidakon a sünöknek túl nagy a forgalom), de remekül érzik magukat, mert táplálékot találnak bőven, és az autóktól sem kell tartaniuk.

238 kullancs egy sünön

Viszont tele vannak élősködőkkel, szinte ellepik őket a kullancsok. “Mindenkit meglepett, hogy milyen sok kullancs van a sünökön. Nem is találkoztunk olyannal, amelyiken ne lett volna” - mondta dr. Földvári Gábor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának parazitológusa. A rekord 238 kullancs volt egyetlen sünön, ezeknek a többsége azonban nem kifejlett nőstény, hanem gombostűfejnyi lárva és nimfa volt. De olyan sünt is fogtak, amelynek a hasán több tucat kifejlett, borsónyi nőstény kullancsot találtak. A szakértő szerint egy természetes populációnál ennél kisebb lehet a fertőzöttség.

Keleti sün Forrás: AFP/Patrick Pleul

Az állatok vizsgálata nem volt egyszerű, ugyanis az ember közeledésére a sünök azonnal összegömbölyödnek. Ezért a sünöket dr. Molnár Viktor állatorvos közreműködésével altatásban vizsgálták, és így már könnyedén hozzáfértek a hasukon, lábukon élősködő kullancsokhoz. A fertőzöttség ellenére a sünök jó általános kondícióban voltak, és a vérvizsgálatok sem utaltak legyengülésre vagy a kullancsok által okozott komolyabb betegségre.

A sün ideális gazdája a kullancsnak

A sünök Margitszigeten tapasztalt nagymértékű kullancsfertőzöttségének két oka is van. A sünök oldaláról nézve a sziget egy ideális élőhely. Ugyan hivatalosan rovarevők, de a csigától és gilisztától kezdve a fészekből kiesett madárfiókán és dögökön át a kutyaeledelig szinte mindent megesznek, még a szemétbe is beletúrnak. Eközben jelentős távolságokat bejárnak, elsősorban a sűrű aljnövényzetű helyeken. Természetes ellenségük gyakorlatilag nincsen a szigeten, és az autóforgalom sem tizedeli őket, így egy sűrű és zárt populációjuk alakult ki.

A kullancsok szempontjából pedig a sünök ideális gazdaállatok. Abban a magasságban és olyan helyeken mászkálnak, ahol a kullancsok általában gazdát keresnek. Ha nem lennének a sünök, akkor be kellene érniük az egerekkel és a pockokkal, de a sünök nagyobb testméretük és hosszabb élettartamuk miatt jóval több kullancsot képesek táplálni.

Keleti sün Forrás: Flickr/Vitaliy Khustochka

Nemcsak a kullancsok száma, de a sokféleségük is meglepte a kutatókat. A sünökön általában az Ixodes hexagonus nevű faj jellemző, amely nem igazán szokott az emberre átmenni, hanem együtt él a sünnel, mondta Földvári Gábor. Ehhez képest a három év alatt begyűjtött közel tízezer kullancs kétharmada közönséges kullancs (Ixodes ricinus) volt - az a faj, amely a legtöbb emberi kullancscsípésért is felelős. Érdekes módon a hasonló vizsgálatokkal ellentétben a Margitszigeten élő sünök nemcsak a fiatal, hanem a felnőtt példányokat is nagy számban hordozták. Ennek az a következménye, hogy egy ilyen speciális földrajzi adottságú helyen, ahol nagyobb testű emlős nem él folyamatosan, a sünök képesek egyedül fenntartani egy jelentős kullancspopulációt. A szakemberek ezenkívül az egyik sünön egy egzotikus kullancsfajt is találtak, amely jellemzően a mediterrán országokban fordul elő. A Hyalomma marginatum nevű faj egy emberre különösen veszélyes betegség, a krími-kongói vérzéses láz vírusát is terjesztheti. A biológus szerint azonban ennek az egy példánynak az előfordulása véletlenszerű, a faj általában vándormadarak segítségével terjed. Mivel azonban így jellemzően egyetlen (fiatal) példány kerül csak az új élőhelyre, szerencsére nem várható az egzotikus kullancsfaj megtelepedése.

Lyme-kórt terjeszthetnek

A Lyme-kór kórokozóját (Borrelia burgdorferi) ugyanakkor hordozzák a keleti sünök és a rajtuk élő kullancsok, és ezt a magyar kutatók igazolták elsőként ennél a fajnál. A szakember szerint azonban nincs ok az aggodalomra, ugyanis a szigetre látogatók elsősorban a napsütötte, nyírt füvű réteket keresik fel, míg a kullancsok a sűrű aljnövényzetű, borostyános részeken keresnek számukra alkalmas gazdát. Annak ellenére tehát, hogy a potenciális veszély fennáll, az emberi kullancsfertőzésekkel foglalkozó szakemberek szerint nem fordul elő halmozottan a Lyme-kór a szigetre kijárók körében.

A kutyákra már jobban oda kell figyelni, hiszen rájuk gyakrabban kapaszkodnak fel a kullancsok. Ugyanakkor rájuk nézve jó hír, hogy az életveszélyes babéziózis kórokozóját hordozó Dermacentor reticulatus kullancsfajjal egyáltalán nem találkoztak a kutatók a megvizsgált nagyszámú kullancs között.

Vigyázzunk avarégetéskor!

Az Urbanizációs Kutatócsoport vizsgálata eddig a Margitszigetre korlátozódott, de természetesen sokfelé előfordulnak a sünök a nagyvárosi környezetben. Jellemzően a családi házas övezeteket, parkokat, temetőkerteket kedvelik, ahol sok bokor és farakás nyújt menedéket a számukra. Legnagyobb ellenségeik a forgalmas autóutak és a kutyák, továbbá ősszel az avarégetés - ugyanis előszeretettel költöznek be telelni a levélkupacokba.

"Nem tudjuk, összesen hány sün él Budapesten" - mondta az Origónak dr. Tóth Mária biológus, a margitszigeti sünökkel foglalkozó hároméves kutatás vezetője. A faj a városi környezetben is a természeteshez hasonló zugokban tud megmaradni, ahol van elég táplálék és búvóhely. Ezek jelentősen befolyásolják a sűrűségüket, a mozgáskörzetük nagyságát, a napszakos és évszakos aktivitásukat, valamint a kondíciójukat is. A Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozó Wohlfart Richárd közreműködésével rádiótelemetriás vizsgálatokat is végeztek, melyekből kiderült, hogy a sünök télen is többször váltanak helyet, akár mínusz fokokban is felkelnek, és megkeresik a területükön ismert etetőhelyeket. (Ahogy a nyesteknek, úgy a sünöknek is igen vonzóak a kint felejtett kutya- és macskaeledelek, valamint a háztartási hulladékok.) A téli etetés különösen fontos lehet az ősz elején született fiatalok számára, melyek még nem erősödtek meg eléggé a téli álomhoz. "Hosszú távon azonban mindenképpen számolni kell azzal, hogy az egyedek kondíciójának mesterséges segítése jelentősen befolyásolhatja az élettani, ökológiai sajátosságaikat, és a populációk nagyságát is" - mondta Tóth.

Keleti sün Forrás: AFP/Stefan Sauer

Az etetés ökológiai kockázatai sünöknél még nem tisztázottak, de a madaraknál már igazolták, hogy evolúciós hatásai is lehetnek a téli etetésnek, egészséges sünöket ezért nem célszerű etetni. Ha sérült, legyengült vagy túl fiatal sünnel találkozunk, akkor mindenképpen érdemes a Fővárosi Állatkertet vagy a sünökre specializálódott, Sünbarát nevű civil kezdeményezést felkeresni, akik szakszerűen fel tudják nevelni ezeket az állatokat. Ha pedig mégis indokoltnak látjuk az otthoni etetést, akkor kutya- vagy macskakonzervből, főtt tojásból, főtt csirkehúsból és vagdalt húsból állíthatunk nekik össze megfelelő ennivalót. A fűszeres ételek és a tejtermékek tiltólistán vannak, itatni pedig csak vízzel szabad, tejjel nem.

A legtöbbet azzal tudunk segíteni a sünökön, ha körültekintően közlekedünk, nem engedjük, hogy a kutyánk bántsa őket, és odafigyelünk ősszel a kert gondozásakor. Lehet nekik sünkuckót készíteni, ahova behúzódhatnak telelni, de például a kupacban hagyott rőzsék vagy a komposztdombok is kiválóan megfelelnek erre a célra.

Keleti sün (Erinaceus roumanicus)

Védett állat, a legnagyobb hazai rovarevő emlősünk. Testhossza 25-30 centiméter, míg súlya 450-1200 gramm között változik, a téli hibernációra jellemzően jelentős súlygyarapodással készül. Tüskéi valójában módosult, üreges szőrök, és akár 6-7 ezer is lehet belőle egy állaton. Hasa fehéres (a tőlünk nyugatra élő európai süné barna) és pihés. Veszélyhelyzet esetén összegömbölyödik, ezt speciális bőrizomzata és rugalmas csontváza teszi lehetővé. Magányos, de nem territoriális emlős, amely az esti órákban indul táplálék után. A telet hibernációban tölti, ez általában akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8-10 fok alá csökken. Időnként felébred, ilyenkor új fészket keres. Tavasszal akkor bukkan fel újra, ha már 10-15 foknál melegebb az idő. Természetes közegében a legsikeresebb ragadozója a borz.