Hirtelen felfényesedése után jelentősen megnőtt az ISON csóvájának hosszúsága, jelenleg kb. 16 millió kilométeres. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 14 telihold szélességben (7 fok) nyújtózik az égbolton, de egyelőre csak távcsövekben látható szépen, például itt:
A csóva szerkezetén is látható, hogy hirtelen nagy mennyiségű gáz és por hagyta el a magot (ez okozta az égitest kifényesedését október 14-én).
A nagy kérdés az, hogy ez miért következett be. Az optimista forgatókönyv szerint azért, mert a Naphoz közeledve a felmelegedő mag felszínén új repedések nyíltak fel, amelyekből intenzíven áramlik ki az anyag. A pesszimista forgatókönyv szerint pedig azért, mert a mag szétesett.
Lehet, hogy már november 21-én választ kapunk a kérdésre. Ekkor kerül az ISON a Napot figyelő STEREO űrszonda látómezőjébe, és kamerájának képein részletesebben láthatjuk majd az égitest szerkezetét.