Többféle elmélet is létezik az állatok evolúciójára, de a leginkább elfogadott nézet szerint galléros-ostoros sejtek kolóniájából kialakuló szivacs lehetett a ma élő állatok közös őse. Ebből alakulhattak ki a bordásmedúzák, a medúzák, a korongállatkák, valamint egy olyan ág, amelyik a ma élő fejlettebb állatokhoz vezetett.
A Mnemiopsis leidyi bordásmedúza genomszekvenciájának meghatározása azonban meglepő eredményeket hozott. Az amerikai National Institutes of Health kutatói összehasonlították azt a többi ősi csoport DNS-ével, és megállapították, hogy a bordásmedúzák a legprimitívebb állatok, még a szivacsoknál is kezdetlegesebbek. A kutatók eredményeiket a Science folyóirat legfrissebb számában közölték.
Az eredmény azért meglepő, mert a bordásmedúzáknak bonyolultabb sejtjeik vannak, és diffúz idegrendszerrel is rendelkeznek, míg a szivacsok sokkal egyszerűbb felépítésűek, és idegrendszerük sincs. Ha az állítás igaz, akkor azt jelenti, hogy egy fejlett és hasznos tulajdonság a szivacsok esetében visszafejlődött.
"Ez egy döntő publikáció az állatok evolúciójáról" - mondta a New Scientistnek Sidney Tamm, az amerikai Woods Hole Intézet tengerbiológiai laboratóriumának kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban. Tamm a bordásmedúzák tanulmányozásával foglalkozik, a mozgásukban szerepet játszó, csillók összenövéséből kialakult úszólemezeket kutatja. Tamm a New Scientistnek elmondta, hogy a bordásmedúzák csillói a leghosszabbak, és a csoport tagjai minden állatnál jobban függenek ettől az ősi szervtől, ez pedig szerinte alátámasztja az elméletet, hogy bordásmedúza lehet minden állat őse.