Vasárnap csaknem ezerháromszáz földrengés volt tapasztalható Izland déli részén, a Vatnajökull gleccser alatt terpeszkedő Bárdarbunga rétegvulkán közelében, vulkánkitörésről azonban továbbra sem lehet beszélni. A földremegés intenzitásának növekedése, valamint az erős, gyakori földrengések arra utalnak, hogy a magmát tartalmazó hasadékrendszer tovább nyílt a jégmentes területek irányába, és most már 3-4 kilométerre a gleccsertakarótól északra található – mondta az Origónak dr. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének vezetője, a Tűzhányó blog szerzője.
Idáig két lehetőség látszik valószínűnek. Ahogy a hasadékrendszer kiszabadul a gleccsertakaró alól, úgy csökken a gleccser által kifejtett nyomás, ami a későbbiekben lehetőséget teremthet arra, hogy a magma a felszínre jusson. Mivel ezzel heves robbanásos kitörés nem jönne létre, a légiközlekedés zavartalansága biztosítva lenne.
Létezik azonban egy másik, jóval kedvezőtlenebb alternatíva. A hasadék felnyílása észak felé halad, pontosan az Askja vulkáni rendszer irányába. Ez a tűzhányó utoljára 1961-ben mutatott aktivitást, 1875-ben pedig ugyanezen a helyen egy különösen nagy erejű (a vulkáni működés erősségét jelző nyolcfokú vulkánkitörési indexskálán ötös fokozatot elérő) kitörés zajlott. Az Askja alatt nagy valószínűséggel szilíciumban gazdag magmás anyag lehet, amely ha keveredik a hasadékban található bazaltos magmával, nagy erejű robbanásos kitörést idézhet elő. Bár a hasadék nyílása némileg lelassult, a mostani sebességgel akár két-három nap alatt elérheti az Askja tűzhányót.
Harangi szerint egyelőre nem lehet megmondani, melyik lehetőség valósul meg, ezt a további napok eseményei fogják eldönteni.
Augusztus 23-án az erős és intenzív földmozgások hatására az Izlandi Meteorológiai Szolgálat elővigyázatosságból a legmagasabb vörös fokozatra (négyes szintre) emelte a készültséget. Miután kiderült, hogy a vulkáni működés mégsem indult be, a riasztást visszavették narancssárga színű (harmadik szintű) jelzésre.
Harangi elmondta, hogy a számítások szerint háromszáz-négyszáz millió köbméter magma van a keletkező hasadékban nagyjából öt-tíz kilométer mélyen. Ha hirtelen repedés keletkezik a magmatest felett, akkor az nagyon gyorsan a felszínre fog jutni.